Krokodilürüléktől antibébi tablettáig

Ma már sokan meglepődnének, ha a szerelmi aktus után az asszonyka guggolva ugrándozna az ágy körül, vagy eszeveszett rángatózásba kezdene, pedig ez a semmiképp sem sorolható a legfurcsább fogamzásgátló módszerek közé.

Már az ősi kultúrákban is alkalmaztak sebészeti eljárásokat a férfiak és nők meddővé tételére. A nők terméketlenségét elsősorban a petefészek roncsolásával érték el. Az ausztrál bennszülöttek a férfiakon is hajtottak végre meddőségi műtéteket, amelynek során a húgycsövet a hímvessző tövéhez varrták, így az ondó nem kerülhetett a hüvelybe.

Az afrikai asszonyok gyomokból, füvekből, rongyokból készült dugókkal igyekeztek kordában tartani a családi szaporulatot, de meghökkentő antibébi eszköz volt szokásban Szumátrán is, ahol ópiumból gyúrt labdacsok szolgáltak e célra. Az ausztráliai tengerpartokon élő nők pedig moszatot, tengeri algát és hínárt helyeztek a hüvelyükbe a tengerészekkel folytatott légyottok előtt.

Emellett a törzsi kultúrákban a mágikus eljárások széles palettája szolgált a nem kívánt gyermekáldást kivédésére: a teve leheletének beszívásától egészen a halottak mosdató vizének megivásáig.

A papirusztekercsek tanulsága szerint az ókori Egyiptom sem szűkölködött a megdöbbentő fogamzásgátlási eljárásokban: többek között hüvelyfüstöléssel és a méhszáj elé helyezett krokodiltrágyával igyekeztek csökkenteni a teherbe esés valószínűségét. Bár mai szemmel meglepőnek tűnhet az állati ürülék e célú alkalmazása, a higiéniát leszámítva, nem badarság. A trágya egyrészt elzárta az utat a spermiumok előtt, másrészt savas közege csökkentette a hímivarsejtek mozgásképességét. Nem csoda, hogy a módszer a Római Birodalomban és az iszlám országokban is elterjedt, ahol péppé gyúrt elefántürüléket használtak e célra. Al-Razi iszlám orvos az elefánt trágya mellett káposztát, marhaepét és állatok fülzsírját ajánlotta a sperma kiűzésére.

A fogamzásgátlás kérdése még az orvostudomány atyjának tartott Hippokratészt is nagy kihívás elé állította: szerinte a megtermékenyülés kockázata csökkenthető azzal, ha szeretkezés után a nők kezükkel a hüvelyükbe irányítják vizeletüket.

A középkorban – a legendák szerint egy vágóhídi munkás jóvoltából – született meg az kondom őse, amelyet ekkor még állati bélből készítettek.

A fogamzásgátlás témája a XIX században került a modern tudomány homlokterébe, amelyek eredményeképpen a múlt században az emberiség eljutott a tömeges születésszabályozás megvalósításáig.