Egészséges vagyok, vagy nem beteg?

A Sonda Ipsos nemrégiben készített kutatása megállapítja: a statisztikák szerint az Európai Unió polgárai minden korábbinál jobb egészségnek örvendenek. Az egészségügyi szakadék azonban jelentős az egyes tagállamok között.

A férfiak születéskor várható élettartama 64 és 77 év között változik az EU országaiban. A férfiak közül a leghosszabb földi pályafutásra – átlagosan 77.4 évre – a svédek számíthatnak, ezzel szemben a lettek több mint 12 évvel kevesebbet, átlagosan 64.8 évet élnek. A születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország a középmezőnyben foglal helyet: a férfiak átlagosan 69,2, a nők 77,3 évet élnek hazánkban.

Magyarországon a halálozások felét szív- és érrendszeri megbetegedések, negyedét pedig daganatok okozzák. Az Európai Unió egészségügyi statisztikáiban sajnálatos módon két kategóriában is rekorderek vagyunk: a 100 ezer férfi lakosra jutó tüdőrákos megbetegedések és az öngyilkosságok tekintetében. A két negatív csúcs és a vezető halálokok egyértelműen az életmóddal állnak összefüggésben.

Bár a lakosság nagy része úgy véli, a magyarok nincsenek túl jó általános egészségi állapotban, a felnőtt lakosság 34%-a saját bevallása szerint is keveset tesz egészségi állapota javítása érdekében. – derül ki a Sonda Ipsos kutatásából. A magasabb iskolai végzettségűek és jövedelműek, s a nagyobb településen élők az átlagnál nagyobb arányban érzik úgy, hogy sokat tehetnek egészségük megőrzése érdekében. Az összes megkérdezett 43%-a próbál egészségesen táplálkozni, 36%-a sportol, 16%-a pedig igyekszik kerülni a káros szokásokat.

Meglepő módon, a magyarok saját egészségi állapotuk megítélésében meglehetősen optimisták. 2004-ben a kérdezettek 35, 2008-ban pedig már 46%-a találta nagyon jónak vagy jónak az egészségi állapotát, s a korábbi 26% helyett 2008-ban mindössze 17% találta rossznak vagy nagyon rossznak. Azonban a saját egészségi állapot – magyaroktól szokatlan – pozitív megítéléséhez az is hozzájárulhat, hogy a lakosság többsége az egészséget a betegség nem létével azonosítja. E szemléletmód szerint, ha felmerül a betegség, azt gyorsan meg kell oldani, lehetőleg gyógyszerekkel.

Ezzel szemben egy másik szemlélet szerint az egészség nemcsak a betegségtől mentességet, hanem egyfajta fizikai-mentális-szociális jólétet is jelent. A WHO egészségfogalmában a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a stresszel való megküzdés képessége és a jóllét érzése is része az egészségnek.

Ezt az egészségképet vallja az Európai Unió is, amely a Jó egészséget mindenkinek programjában a következőket deklarálta: Európának határozott lépéseket kell tennie annak elkerülése érdekében, hogy az egészségügy betegségszemléletű legyen. Proaktív, előremutató, hosszú távú megelőző intézkedésekre van szükség.

A gyógyításról az egészségmegőrzésre kell helyezni tehát a hangsúlyt. Az életmódváltás komoly erőfeszítéseket igényel az emberektől, amit saját egészségük érdekében egyénileg kell véghezvinniük. A figyelem felhívásával, a tájékoztatással azt szeretnék elérni, hogy a kapott ajánlásokat a lakosság beépítse a saját életébe.