Kijátszható a halálos ellenfél!

Hinnénk, hogy akinek sikerült legyőznie a rákot, még az emlékét is szeretné elfelejteni. Hogy nem így van, arról Bak Imre, a Magyar Rákellenes Liga egri csoportjának vezetője győzött meg.

– Láttam a sorstársaim kétségbeesését, és arra gondoltam, egy civil szervezet segíthetne nekik. Itt kibeszélhetik magukat, hallhatnak a gyógymódokról, felkészülhetnek lélekben a terápiára, de egy közös csurdítás is belefér – magyarázza a Túlélők Klubjának tagja. A feleségével együtt három éve hozták létre a liga egri csoportját, és rendszeresen látogatják a helyi kórház onkológiai osztályán fekvő betegeket. Bak Imre negyvenhét esztendős volt 1994-ben, amikor mirigyrákot állapítottak meg nála. A lánya épp akkor volt terhes, ezért az első gondolata az volt: vajon látja-e majd az unokáját? Utólag szerencsésnek mondhatja magát, hiszen három héten belül megkezdődött a kezelés, és fél év múlva, a kemoterápiák után elmondhatta, ő győzött. Az évenkénti kontrollt persze nem hanyagolja el. Viszont örülhet az unokájának, aki már 14 éves.

– Többet tehetünk a rák ellen, mint gondolnánk – lepte meg hallgatóságát dr. Simon Tamás, a Semmelweis Egyetem professzora. Igaz ugyan, hogy a fejlettebb országokban is a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a balesetek jelentik a leggyakoribb halálokot. Csakhogy nálunk korábban, már 65-70 éves korban halnak az emberek. Hogy kinél fordul elő a daganatos kór, az 40 százalékban az életmódon múlik, és csak 20 százalékban az öröklött géneken. A rák már nem egyenlő a halálos ítélettel, véli a professzor. Három esetből egy helyes életmóddal megelőzhető volna, egy gyógyítható, egy esetben pedig a beteg élete meghosszabbítható. Simon doktor szerint a megelőzés egyik legjobb formája, hogy már a diákokat egészségtudatosságra neveljük, ebben pedig a kortárs segítők országos láncának lehet kulcsszerepe. A professzor volt az, aki szorgalmazta: képezzenek ki olyan fiatalokat, akik a kortársaikat oktatják a helyes életvitelre, például arra, hogy „ciki a cigi”.

A rosszindulatú daganatok kialakulásáért 25 százalékban a környezeti ártalmak felelősek. A csernobili atomkatasztrófa évében például sosem látott arányban nőtt Sopron környékén a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak száma.

A túlsúly, a stressz hajlamosít a rákra, de ha kerüljük a kockázatot, akkor sem mellőzhetjük a szűréseket – erre Kovács Kázmér, az egri kórház nőgyógyász onkológusa figyelmeztetett. Hazánkban évente ötszáz nő életét követeli a méhnyakrák, Finnországban ez a szám kettő, köszönhetően a szűrések jól szervezett rendszerének. Nálunk a fegyelem is laza: a szűrésre levélben behívott magyar nőknek csupán 6 százaléka hallgatott a hívó szóra, pedig 70 százalék lenne az ideális, ekkor felére csökkenne az elhunytak száma. A nőgyógyászok ajánlása szerint a nőknek évente illene elmenniük szűrésre, s ha biztosak akarnak lenni a dolgukban, a cytológiát kiegészíthetik a HPV-fertőzést kimutató teszttel.

Európában minden második percben meghal egy nő méhnyakrákban. Ez remélhetőleg nem sokáig lesz így, hiszen a kórt kiváltó humán papillomavírus (HPV) ellen már létezik vakcina. Csakhogy a főleg tizenéves lányoknak ajánlott  három oltásból álló sorozatot nem támogatja az OEP, és az teljes áron mintegy 90 ezer forintba kerül.

A méhnyakrák a vírusfertőzés után évekig készülődik a szervezetben, nem olyan misztikusan, váratlanul csap le, mint gondolnánk. Akad olyan gyógyító, aki szerint minden haláleset bűnös mulasztás következménye. Vagy az orvos mulasztása, mert nem ajánlotta fel a szűrés lehetőségét, vagy a páciensé, mert nem élt vele...