Harc az életért

Dr. Józan Péter, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke szerint a magyarok egészségi állapota rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Nemzetközi összehasonlításban a halandóságot és a születéskor várható élettartamot tekintve a „sereghajtók” közé tartozunk, ami javarészt az ország gazdasági elmaradottságával magyarázható.

A rendszerváltás utáni években a radikális „zsákutcás” modernizáció tovább csökkentette a várható élettartamot és növelte a felnőtt halandóságot.
1994 volt a fordulat éve, amely tartósnak bizonyult: a halálozások száma az 1993. évi 150 ezerről 2008-ra 130 ezerre csökkent, ugyanakkor a születéskor várható élettartam mintegy 4,3 évvel emelkedett. Az életkilátásokat tekintve hazánk megkezdte a felzárkózást az Európai Unióhoz. Számítások szerint másfél-két évtized alatt a várható élettartam elérheti a jelenlegi uniós átlagszintet.

Az utóbbi tizennégy év – demográfiai közegészségügyi szempontból – a fejlődés egyik legsikeresebb időszaka. A 4,3 év élettartam-hosszabbodás mintegy felét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják. Azonban nem elhanyagolható az egészségtudatos életvitel kialakulása és terjedése sem. Ez azonban elsősorban a felső- és középosztályban figyelhető meg, habár a média segítségével a társadalom egyre nagyobb részét sikerül elérni. Az egészségtudatos magatartás terjedését illetően vegyesek a tapasztalatok: míg a táplálkozást tekintve kedvezően alakul a helyzet, addig a dohányzás esetében ez már nem mondható el. Az alkoholfogyasztást illetően inkább az italok típus szerinti megoszlásában, mint a mennyiségében figyelhető meg némi változás. Köztudott, hogy a túlsúly, az elhízottság és a mozgásszegény életmód az idült, nem fertőző betegségek kockázati tényezői közé sorolandók. A lakosság erre vonatkozó tájékozottsága sokat javult az utóbbi időben, azonban a veszélyesen magas kalóriafogyasztás lényegében változatlan maradt.

Számítások szerint Magyarországon évenként mintegy 25-27 ezer ember a dohányzás következményeképp hal meg. Hazánkban a férfiak körében az utóbbi évtizedet tekintve stagnált a dohányzók száma; míg a nők esetében – különös tekintettel a fiatalabb korosztályra – nagymértékű emelkedést mutatott. Az alkoholizmus túlnyomórészt a férfiakra jellemző, s évente csaknem 15 ezer ember halálát okozza. Az áldozatok főként alacsony iskolai végzettségű, fizikai dolgozók.

A daganatos megbetegedésekről szóló statisztikai adatok is elszomorítóak. Míg e betegek zömét többnyire a legmodernebb technikával sem lehet megmenteni – bár a szűrések szerepe elsőrendű –, addig a kardiovaszkuláris betegségek esetében megelőzéssel, vagy idejében való beavatkozással a teljes gyógyulás is elérhető.

A jelenlegi válsághelyzet azonban kedvezőtlen hatással lehet az emberek egészségére. Mint dr Kiss Robert Gábor, az MKT főtitkára egy rádióriportban elmondta: „Erről mi szakemberek is vitatkozunk, mondván: hogy ha a ’89-es társadalmi krízis így megmutatkozott a halálozás emelkedésében, hogy ha egy földrengés is befolyásolja a szívinfarktusok számának az emelkedését, akkor elképzelhető, hogy a jelenlegi válság sem múlik el nyomtalanul. Én arra számítok, hogy átmenetileg nőni fog a megbetegedések száma, vagy legalábbis a javulás üteme lassul a gazdasági és társadalmi válság mentén a következő 1-2 évben.”

A szakemberek a válság idején is szeretnék megőrizni azokat az eredményeket, amiket a korszerű kardiológiai ellátás, az infarktus ügyeleti rendszer kialakítása érdekében értek el, s melyekkel az infarktus okozta halálozás drasztikus csökkenését sikerült megvalósítaniuk.