Thai lányok ne kíméljenek!

Érdemes már a legelején tisztázni a thai masszázzsal kapcsolatban: zéró erotika, ám annál több relaxáció. Olyannyira távol esik a fülledt erotikától, hogy úgynevezett száraz masszázsról van szó, amit speciális masszázsruhában végeznek, a földön, egy matracon, s a tradicionális kezeléshez sem olaj, sem krém nem szükségeltetik.

A thai masszázs leginkább közérzetjavító hatású. Noha vannak gyógyító elemei is, alapvetően az izmok ellazulására és a feszültség megszüntetésére irányul. Maga a masszázs azzal indul, hogy a vendég – jelesül jómagam – hanyatt fekszik a matracon, miközben a hozzá hasonló öltözékű thai lány egy vizes, meleg törölközővel végigtörölgeti a lábfejét, majd itt kezd neki a masszírozásnak. Aki a máshol megszokott, a simogatásnál csak kicsit erőteljesebb mozdulatokat várja, azonnal csalódni fog. Szó sincs kényeztetésről, kérem szépen, a masszőz a test meridiánvonalain dolgozik, nyomásos technikával ingerli az akupresszúrás pontokat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy hol erősebben, hol egy kicsit gyengédebben végignyomkodja először a lábfejet, majd lassan, módszeresen halad felfelé a lábon, többször is visszatérve egy-egy ponthoz.

Kezdetben még csak a kezeit használja, azonban az eszköztár hamarosan bővül a vékonyka hölgy igencsak éles könyökével, erős alkarjával. Sőt, később a lábait is beveti, hogy az összes kívánt pontot elérje. Amikor az ember már épp úgy gondolja, a combja belső felének szétnyomkodása után nem jöhet nagyobb kihívás, a masszőz olyan jógapozícióba hajtogat, hogy csak reménykedni tudok, a végén ugyanúgy vissza is rendezgeti összegabalyodott tagjaimat. Hála istennek sikerül.

A lábak után a karok és a vállak következnek – ezt egészen kellemes résznek találom. De rá kell döbbennem, ez nyilván csak figyelemelterelés volt a hasra fordulás, a hát megdolgozása előtt. Na, ez az a rész, amikor csak a szégyenérzet tartja vissza az embert attól, hogy ne ordítson bele a halk, nyugtató keleti zene idilljébe! A hátban lévő csomók kimasszírozása a krémes-olajos masszázsoknál sem éppen kéjmámor, de ehhez képest pihekönnyű simogatásnak tűnik. A masszőz ugyanis a teljes arzenált beveti, és folyamatosan visszatér hegyes könyökével a problémás pontokra. Sőt, egyszer csak azt vettem észre, hogy a fenekemen sétál, miközben a karomat és a lábamat is egyszerre húzza. Néhány tiszta pillanatomban azon elmélkedem: én ezért még fizetni is fogok?! Aztán következik a fejmasszázs, és az ember a vékonyka lány minden korábbi bűnét egyszeriben megbocsátja. Persze azért nem úszok meg még néhány nyakcsavarást! Csak reménykedem, hogy ez a fülsértő recsegés nem belőlem jön, hanem a szomszédos fülkéből. De nem. A csikorgás saját.

Bevallom, szép pillanat az is, mikor a végén a hölgy kedvesen meghajolva távozik. Megkönnyebbülve öltözöm. Kicsit úgy érzem magam, mint akin átment az úthenger, de azt azért azonnal megállapítom, hogy valóban frissebb, nyugodtabb lettem. Az is tény, hogy a következő napokban nem fáj a nyakam és a hátam. A végeredmény tehát igen meggyőző – még ha az odavezető út néha fájdalommal van is kikövezve...