Utazás a szív körül

Összeállításunkban szót ejtünk a szívvédő növényi fehérjékről, s arról, hogy a saját szívizomőssejtjeivel kezeltek egy infarktusos beteget az Egyesült Államokban.

Vény nélkülValló László2009. 08. 26. szerda2009. 08. 26.
Utazás a szív körül

Szívvédő növényi fehérje
Köztudott, hogy a magas vérnyomás a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő kockázati tényezője. Ebből következik, hogy ha a népesség átlagos vérnyomásértékét csak 2 higanymilliméterrel lejjebb lehetne szorítani, akkor az már az agyvérzésből, illetve a koszorúér-betegségekből eredő halálozások jelentős, 4-6 százalékos csökkenését hozná magával – áll az Amerikai Szívgyógyászati Társaság jelentésében. Ezzel összefüggésben a Chicagói Egyetem orvos-kutatói mintegy ötezer, 40 éves és annál idősebb páciens étrendjét, azon belül is az elfogyasztott táplálék összetételét vették górcső alá és vetették össze a vérnyomásadatokkal. Kiderült, hogy akik mintegy 5 százalékkal több glutaminsavat vettek magukhoz a növényi fehérjékkel, azoknál 1,5-3 higanymilliméterrel alacsonyabb vérnyomásérték volt mérhető. Ennek fényében a kutatók hangsúlyozzák: a magas vérnyomás megelőzésében az egyetlen valóban hosszú távú megoldás (a „mozgásos” életmód mellett) az étkezési szokások megváltoztatása, a növényi fehérjék előnyben részesítése a táplálkozásban. Amelyek között – mint kiderült – a glutaminsavat tartalmazó étkek fogyasztása különösen is ajánlott. S hogy melyek ezek? Mindenekelőtt azok, amelyekben teljes kiőrlésű gabona, bab, borsó és hántolatlan rizs van. Ilyenek továbbá a tofu és más, szintén szóját tartalmazó élelmiszerek is.

Szívsejtjeivel gyógyul
Saját szívizomőssejtjeivel kezeltek egy infarktusos beteget az Egyesült Államokban – ebben a formában először a világon. A beavatkozást követően tíz százalékkal javult a páciens szívének teljesítménye. A 66 éves férfi szívgyengeséggel került a kórházba, amit két infarktusa váltott ki nála. Korábban vagy szívátültetéssel, vagy a szív működését mechanikusan segítő készülék beültetésével lehetett segíteni az ilyen betegek állapotán. Az amerikai Louisville Egyetem orvosai új eljárást dolgoztak ki: a páciens saját őssejtjeit használják föl a károsodott szívizom helyreállítására. Ehhez a beteg szívének egészséges szöveteiből kivesznek egy darabot, laboratóriumban elkülönítik az ebben található őssejteket, majd fölszaporítják ezeket. Az őssejtszaporulatot azután katéterrel juttatják vissza a szívizomszövet károsodott területeire, ahol azok beépülnek és átveszik a szívizmok feladatát. Ezzel az eljárással viszonylag gyorsan és olcsón orvosolható az infarktuson átesett beteg.

Ezek is érdekelhetnek