Allergia és túlsúly

Az allergia sokféle tünetet képes produkálni: fizikait és pszichikait is. Legtöbb esetben pontosan az a legnagyobb probléma, hogy a pszichés tüneteket valamilyen neurotikus zavarnak tekintik, és nem foglalkoznak vele.

Hogyan fordulhatnak elő ilyen változatos tünetek az allergia kapcsán?
A kulcs a célszerv fogalmában keresendő.

Mit tekintünk célszervnek?
Egy allergiás reakció az egész személyiség válasza, de egy-egy testrészünk (szervünk) több traumát kaphat, mint a többi, ez a szerv lesz az allergia célszerve, az a hely, ahol a tünetek megjelennek.

Már Selye János – a stresszelmélet kidolgozója – is foglalkozott azzal, hogy a gyermekkorban elsődlegesen sérült szervek egész életünk folyamán „gyengébbek" lesznek, azaz a stressz hatása ezeken a szerveken fog megnyilvánulni. Például: a kisgyermek folyamatos félelemben élt, mert apukája kiszámíthatatlan volt, nem tudhatta, hogy éppen milyen hangulatban jön haza, és mit fog csinálni, amikor hazaér, megbünteti valamiért vagy kedves lesz... A gyermek képtelen volt lazítani, elengedni magát. Pszichésen az elengedéshez a vastagbél tartozik. Így a „gyenge" szerv felnőttkorban a vastagbél lehet, így az allergének (amik az allergiás reakciót kiváltják) hatása a vastagbélben nyilvánul meg. Tünetek: székrekedés, hasmenés, puffadás, orrfolyás, tüsszögés, gyulladás stb.

De lehet célszerv az agy is, amely testünk legérzékenyebb szerve, gondolatainkat könnyedén összezavarhatja az allergia: feledékenység, memóriazavar, elbutulás, figyelemzavar, hiperaktivitás lehetnek a tünetek.

Az allergia vándorlása
A szervezet igyekszik alkalmazkodni az őt érő ingerekhez, ezért a célszerv több esetben változhat is. Így érthetőbbé válik az allergiás reakciók vándorlása (generalizáció), illetve az, hogy kezdeti allergia miként súlyosbodhat komoly betegséggé. Erre egy példa: a csecsemőkori ekcéma (bőr), gyermekkori szénanátha (tüdő) serdülőkorban migrénné (agy) és felnőttkorban ízületi gyulladássá (mozgás) válik.

A modern orvostudomány már foglalkozik ezzel a folyamattal, és atópiás marchnak (menetelés) nevezik, azonban a legtöbb esetben mégis a jelenben zajló tüneteket kezelik az orvosok, és nem veszik figyelembe a korábban lezajló folyamatokat.
Ha ezekre a tünetekre semmilyen más magyarázat nincs, akkor beszélhetünk allergiáról.

Emésztési zavar esetén – amennyiben egyéb rendellenesség nem áll fenn –, speciális élelmiszer-allergiáról beszélhetünk.

Kedvenc ételek
Az allergia túlsúlyt is okozhat, amely jelentősen megnehezíti a fogyni vágyók életét. Különösképpen azért, mert legtöbb esetben a kedvenc ételünk az, amire allergiásak vagyunk.

Szereti a sajtot és migrénes rohamai vannak? Szinte biztos, hogy a migrénes fejfájás oka ez esetben a kedvenc étele. De nincs ez másképpen a csokival, kávéval, cigarettával, paradicsommal, kedvenc felvágottal, mindegyik kiválthat allergiás reakciót.

Mit tehet?
Érdemes naplót vezetnie az elfogyasztott élelmiszerekről, ételekről – feltüntetve akár az adalékanyagokat is –,
majd összevetni a tünetek megjelenésével. Ha egy étel vagy egy összetevő esetében rendszeresen megjelenik, illetve erősödik a tünet, élhet a gyanúperrel, hogy annak bizony köze van a reakciókhoz. Fogyókúra előtt is érdemes allergiatesztet végezni. Sajnos, a jelenleg alkalmazott Pirquet-teszt nem túl pontos, és sokféle élelmiszer-allergiát nem tud kimutatni.
A Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológiában képzett kineziológus azonban képes megmondani, hogy melyek azok az anyagok, amelyek kapcsolódhatnak a túlsúlyt kiváltó allergiához, képes ezeket a folyamatokat korrigálni, és tanácsot adni az optimális életmód kialakításához.

Az öt legfontosabb allergiás tünet
(dr. Richard Mackarness tapasztalatai alapján):
– Túlsúlyosság, alultápláltság, váltakozó súly.
– Állandó fáradtság (a pihenésmennyiségétől függetlenül).
– A szemhéjak, a kéz, a has, a boka alkalomszerű megduzzadása.
– Erős szívdobogás, különösen étkezés után.
– Túlzott izzadás, mely nem köthető mozgáshoz.

Forrás: Diéta és Fitnesz