Ijesztő gyermekbetegségek

Kruppos a gyerek
A krupp (latin nevén: laryngitis subglottica, pseudocroup) a felső légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése. Általában éjszaka és váratlanul jelentkezik, de a gyermek hangjának rekedtsége előre jelezheti a betegséget. A krupp elsősorban a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, mert minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb a légutak keresztmetszete, így a fertőzés okozta nyálkahártya-duzzanat az ő esetükben hamar légúti szűkületet okoz. A betegség csecsemők esetében különösen veszélyes, de akár 12-14 éves korig jelentkezhet, viszont akkor a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légcserét. A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus okozza, a legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők. Ezek tönkreteszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud tisztulni, nem tudja eltávolítani a légúti kórokozókat. A tünetek hideg időjárás idején, a meghűléses betegségek szezonjában jelentkeznek leginkább.

A száraz, ugató köhögés a betegség legjellemzőbb tünete, súlyosabb esetben a beteg gyermek belégzési nehezítettség kíséretében veszi a levegőt. A roham súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet a kialakuló oxigénhiány, a szervezet kimerülése vagy a légút csaknem teljes elzáródása miatt. A súlyos kruppos rosszullétet sápadtság kíséri, az ajkak és környéke - az oxigénhiány jeleként - elkékül, a légzés kapkodóvá válik. A fokozott légzési munkát a légzési segédizmok behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak. Az állapot súlyosbodásával a pulzus egyre szaporább lesz. Orvosi beavatkozás nélkül a betegség fulladáshoz vezethet. Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át ismétlődhet.

Mit tegyünk kruppos tünetek jelentkezésekor?
Az első teendő a gyermek életkorától és állapotától függően az orvos, illetve a mentők értesítése, valamint a légutak mihamarabbi lehűtése annak érdekében, hogy a roham a lehető legrövidebb ideig tartson. A betegség első jelentkezésekor a szülők rendszerint annyira megrémülnek a gyermek állapotától, hogy helyesen, azonnal orvoshoz fordulnak. Ekkor az orvos dönt arról, hogy otthon kezelhető vagy kórházban ellátandó betegségről van-e szó. Amennyiben már ismert a gyermek kruppra való hajlama, és az a szokásos kezelés mellett (hideg, párás levegő, nyugtatás, szteroidos kúp) mellett rövid időn belül nem rendeződik, kórházi kezelésre lehet szükség.

Télen a nyitott ablaknál történő levegőztetés sokat segíthet. Otthoni ellátásra a szteroidtartalmú kúpok igen jól beválnak, a hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal csökkenti a duzzanatot. Hideg időben ki kell nyitni az ablakot, és a gyereket a hideg levegőre kell vinni. A gyereknek addig kell a hűvös, párás levegőt belélegeznie, míg a roham teljesen meg nem szűnik. Ezt otthoni párásítókészülékkel, légnedvesítővel is elő lehet segíteni. Fontos ezek mellett a gyermek ijedtségének kezelése, sokat számít, ha a szülő kedvesen nyugtatja a gyermeket, aki néhány korty hideg italt is kaphat. Ha van kéznél hideg párásító, akkor az abból kiáramló levegőt közvetlenül is be lehet lélegeztetni.

Az orvos a gyulladásos ödémát csökkentő szteroidot kúp vagy injekció formájában, kis molekulasúlyú epinephrint kórházi körülmények között adhat. Indokolt esetben sürgősséggel a megfelelő gyermek-intenzívosztályra szállítják a kicsit, ahol szükség esetén az erősen beszűkült légutak átjárhatósága intubációval és gépi lélegeztetéssel biztosítható. A kórházi kezelés ideje a gyermek állapotának javulásától, a kruppot létrehozó felső légúti fertőzés gyógyulásának idejétől függ. Akinél már korábban jelentkeztek kruppos tünetek, annál a gyermeknél várható a felső légúti fertőzést követő újbóli megjelenés, de hogy melyik fertőzést követi krupp, nem tudjuk előre megmondani.

A rettegett rotavírus
A rotavírus okozta fertőzés a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozója világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik. A rotavírus okozta betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik a fertőzés. A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek azért is, mert ebben a periódusban fordul elő a legtöbb rotavírus okozta megbetegedés. További veszélyt jelent a csecsemők esetében az is, hogy minél fiatalabbak, annál nehezebb a folyadékpótlás, és emiatt könnyen súlyos kiszáradás alakulhat ki. A rotavírus nagyon ragályos, ha a család egy tagja megfertőződik, akkor a vírus rövid időn belül az egész családot megfertőzi, életkortól függetlenül. A betegség egyszeri átvészelése nem jelent biztos védettséget a későbbiekben, így a család tagjai akkor is elkaphatják a fertőzést, ha már egyszer átestek rajta. Felnőtteknél a betegség lefolyása enyhébb, kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást.

Mire figyeljünk?
A rotavírus okozta hasmenésben szenvedők nagy mennyiségű vírust ürítenek székletükkel már a tünetek jelentkezése előtt és a betegség elmúlását követően is. A vírus igen ellenálló a különböző környezeti tényezőkkel szemben. Kézbőrön órákig, fertőzött játékokon, háztartási eszközökön, egyéb tárgyakon napokig képes túlélni. Már néhányszor tíz kórokozó elegendő a betegség kiváltásához. A rotavírus zárt közösségekben (mint például bölcsődék, óvodák, család, kórházi osztályok) leggyakrabban a szennyezett kezek által terjed emberről emberre. Nem is szükséges közösségbe menni, akár az otthonunkba látogatók is magukkal hozhatják a fertőzést.

Rotavírusos fertőzés esetén rövid, pár napos lappangási idő után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és intenzív hányás, amely 3-7 napig is eltarthat, és magas lázzal is járhat. Hányás és hasmenés naponta akár 8-20-szor is előfordulhat. A csecsemők és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké.

Legnagyobb ellenségünk a kiszáradás
A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a súlyvesztés. Folyamatosan ügyelnünk kell a kiszáradás elkerülésére. A rotavírus-fertőzés hatására az ürített vizelet mennyisége csökken, a bőr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhető lesz, a szem karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüpped, a láz magasra szökik, tudatzavar, ritkán lázgörcs is kialakulhat. A hirtelen folyadékvesztés már néhány órán belül kiszáradáshoz vezethet. A folyadékpótlás ilyenkor kritikus fontosságú, ugyanakkor nagyon nehéz feladat, hiszen nem tudjuk megbeszélni egy ilyen kiskorú babával, hogy igyon. Súlyos rotavírusos fertőzés esetén a csecsemők szervezetében szinte semmi sem marad meg. Ebben a helyzetben mindenképp orvoshoz kell fordulni, hiszen minden perc számít. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelően, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmuszavarhoz, és akár halálhoz vezethet. Míg a felnőtteknél a rotavírus-fertőzés legtöbbször csak otthoni ápolást igényel, addig a csecsemők körében jóval gyakrabban van szükség kórházi kezelésre, amelynek során infúzióval pótolják az elvesztett folyadékot. Nehezíti az infúzió bekötését, hogy a kiszáradás miatt nagyon nehéz vénát találni a kisbabákon. Gyakran ez csak többszöri próbálkozásra sikerül.

Vörheny = skarlát
A skarlát cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés kapuja rendszerint a torok, de ritkábban lehet a középfül (otogén skarlát), a méh (puerperális skarlát), a sérült bőr (sebskarlát, égés esetén égési skarlát) is. A baktériumok a behatolás helyén szaporodnak el, és itt termelődik a toxin, majd ezt követően alakulnak ki a tünetek.

A skarlát tünetei
A lappangási idő rövid, 1-2 nap. A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás (torokgyulladás esetén), nehezített nyelés, gyakran hányás, hasi fájdalom jelentkezik. A láz magasra szökik, elérheti a 39,6-40 Celsius-fokot is. Jellemző a vörös, gyulladt torok, a tüszős mandulagyulladás, az állkapocsszögletben elhelyezkedő nyirokcsomók fájdalmas duzzanata. A nyelv eleinte rendszerint fehéren bevont, néhány nap után a lepedék letisztul, így a nyelv vörössége és szemcséssége láthatóvá válik, amely egy eperre emlékeztet. A lágy szájpad és a nyelvcsap ödémás, vörös, gyakran apró, pontszerű bevérzésekkel tarkított. Legkésőbb 3 napon belül jelentkeznek a bőrtünetek a nyakon, a hason, a mellkason, majd a végtagokon. A kiütés igen apró elemekből áll, mely a bőrt vörösen pontozottá, kissé érdessé, grízes tapintásúvá teszi. Meg kell azonban említeni, hogy napjainkban gyakran csak nagyon diszkrét, szegényes bőrtüneteket látunk. Előfordul, hogy a kiütés csak a lágyékhajlatra korlátozódik. Kezeletlen, szövődménymentes esetben a láz 3-5 napig tart, megfelelő antibiotikum-kezelésre 1-2 nap alatt megszűnik. Ezzel egy időben a kiütés és a torok gyulladása elhalványodik.

Lehetséges, hogy a gyógyulást követő második, esetleg 3-4. héten hámlás figyelhető meg, mely az arcon és a törzsön finom, a talpon és a tenyéren nagy, lemezes jellegű. A diagnózist alátámaszthatják a laboratóriumi vizsgálatok is: ilyenek a kórokozó kimutatása tenyésztéssel (leggyakrabban torokváladékból, sebváladékból), illetve a streptococcus-antigének gyors azonosítására szolgáló teszttel.

A skarlát kezelése
A skarlát kezelésére a mai napig elsősorban ajánlott szer a penicillin, bár számos más készítmény is hatásos lehet. A penicillint 10 napig kell szedni, alternatívaként más szer csak akkor jöhet szóba, ha a penicillinkezelés valamilyen okból nem kivitelezhető (például túlérzékenység miatt). Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapítás is szükséges. A korán elkezdett és kellő ideig tartó kezelés esetén a prognózis igen jó, a beteg maradéktalanul meggyógyul. Az időben elkezdett antibiotikum-kezelés mellett a korábban észlelt súlyos szövődmények (gennyes, sokszor komplikált középfülgyulladás, a mandula körüli tályog, gennyes nyaki nyirokcsomó-gyulladás, szívszövődmények) már gyakorlatilag nem fordulnak elő. Nem megfelelő diagnózis, illetve kezelés esetén immunológiai hátterű, késői megbetegedések megjelenésével kell számolni: reumás láz, vesegyulladás (glomerulonephritis). Napjainkra mindkettő igen ritkává vált. Skarlát lezajlása után néhány héttel hasznos, ha a kezelőorvos vizeletvizsgálatot végez, súlyos lefolyás után esetleg szóba jöhet az EKG-ellenőrzés is. Az antibiotikummal kezelt beteg a 2. naptól kezdve már nem fertőz.
A fent részletezett három betegség mindegyike vezethet igen súlyos állapot kialakulásához, ha azonban ismerjük őket, és tisztában vagyunk a teendőkkel, a kockázatokat jelentősen csökkenthetjük. 

A krupp családi halmozódása az örökletes tényezők szerepe mellett szól, de gyakrabban jelentkezik azoknál a gyermekeknél, akiknél a felső légutak valamiféle szűkülete már korábban is fennállt.

A rotavírus nagyon ellenálló és ragályos hasmenést és hányást okozó vírus, melynek több típusa ismert. A fertőzés a fertőzött egyén székletszóródásával, cseppfertőzéssel, fertőzött tárgyakon való vírusátvitellel terjed.

A skarlát (vagy vörheny) olyan heveny fertőző megbetegedés, melyet a Streptococcus pyogenes nevű baktérium egyes törzsei okoznak. Ez a baktérium számos más fertőző betegséget is okozhat: például leggyakrabban torokgyulladást, középfülgyulladást, tüdőgyulladást, sebfertőzéseket, véráramfertőzést (szepszist), gennyes agyhártyagyulladást (meningitist), kötőhártya-gyulladást (conjunctivitist). Nagyon fontos, hogy a beteg ezekben az esetekben is időben orvoshoz kerüljön, és megfelelő antibiotikum-kezelést kapjon. A skarlát kórokozója egy toxint (erythrogen toxint) termelő baktérium. Az erythrogen toxin ellen a fogékony szervezetben még nincs ellenanyag, így alakulhat ki a jellegzetes bőrkiütés és maga a betegség.

Dr. Pintér Zsolt
a Dr. Rose Medical Center
vezető gyermekorvosa

Forrás: Diéta és Fitnesz