Az Aral-tónak is búcsút mondhatunk

Megdöbbentő felvételeket közölt az Európai Űrügynökség a száradó Aral-tóról: az ötven éve még a világ negyedik legnagyobb tavának számító vízfelület már évekkel ezelőtt darabjaira zsugorodott, s a keleti rész az elmúlt három évben vizének nyolcvan százalékát elvesztette.

Zöld FöldIlijin Kinga2009. 07. 14. kedd2009. 07. 14.
Az Aral-tónak is búcsút mondhatunk

Kazahsztán és Üzbegisztán határán fekszik az Aral-tó, melyet az iskolai földrajzórákon még a világ egyik legnagyobb tavaként ismertünk meg. A klímaváltozás egyik nagy vesztese azonban a ’60-as évek óta egyre töpörödik, mára három - egy északi, egy nyugati és egy keleti - darabkára szakadt. A tavat tápláló folyók vizét öntözésre használta fel a Szovjetunió pamutipara és az éghajlat-változás hatásai sem kímélték őket, így mára egyik sem éri el az állóvizet. Bár a tó északi részét rengeteg erőfeszítéssel próbálják megmenteni, a nyugati és a keleti vízfelület egyre kisebb, s az előrejelzések szerint 2020-ra teljesen el is tűnhet. Bár akadnak, akik még mindig nem hiszik el a klímaváltozás tényét, az egykori aral-tavi halászok vagy a tó 2006 és 2009 közti száradását dokumentáló Európai Űrügynökség munkatársai valószínűleg tudnának mesélni a globális felmelegedésről.

Ezek is érdekelhetnek