Pityóka helyett energiafűz

A székelyeknél is hódít az energiafűz. Mind több falu határban cserélik le a pityókát, meg a törökbúzát a tüzelőanyagot adó fűzre, mert minden szántóföldi növénynél kifizetődőbbek. Hektáronként ezer euró hasznot is hajthatnak.

Zöld FöldBalogh Géza2009. 09. 07. hétfő2009. 09. 07.
Pityóka helyett energiafűz

A Székelyföldön is szedik már a krumplit, vagy ahogy arrafelé mondják, a pityókát. Hamarosan sor kerül a kukoricára, székely nevén a törökbúzára is – hegemóniájuk azonban megtörni látszik. Az ottani gazdálkodók is rájöttek ugyanis, a hosszú ideje tartó nyomott árak miatt nekik is más utat kell keresniük. Mint Magyarországon, a Maros és a Küküllő völgyében is az energiafűz lehet az egyik kitörési pont. Romániában is szűkében vannak ugyanis az energiának, s az egyik új energiaforrássá a kenderfűz válhat, amely hosszú távon felválthatja a hagyományos fűtőanyagokat. A kenderfűznek vagy kosárfűznek nevezett növény előnye, hogy naponta több mint három centimétert nő, és évről évre terebélyesebb bokrot növeszt.

A székelyföldi gazdák különösen Brassó és Kézdivásárhely környékén sikeresek. Kovászna megyében, ahol Green Energy (Zöld Energia) néven tizennégy alapító taggal bejegyezték Románia első bioenergia-terménnyel foglalkozó egyesületét, eddig két faluban ültettek energiafűzt, és még legalább három településen tervezik a telepítését, de vannak érdeklődők Hargita és Maros megyében is. A Zöld Energia egyesület azt akarja elérni, hogy időben kiépítse a piacot a termény számára, hogy ne járjanak úgy a gazdák, mint a burgonyával. A krumpliból ugyanis bőven terem a vidéken, de nehéz értékesíteni. A bukaresti Új Magyar Szó szerint csak Kovászna megyében több mint 12 ezer hektár földterület áll parlagon, ekkora területen már két, Kézdivásárhely nagyságú város, vagyis mintegy negyvenezer ember energiaszükségletének megfelelő energiafüzet lehetne ültetni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek