A fejlődők etetik a fejlettek állatait

Európa állatgyáraiban leginkább a fejlődő országokból importált takarmánnyal, köztük olcsón beszerezhető, génmódosított szójával etetik a haszonállatokat. De míg néhány óriásvállalatnak jó üzlet a Nyugat állatait etetni, a szegény országok élelmiszer-ellátása drasztikusan romlik.

Paraguayban már több mint 2,6 millió hektáron termelnek – Európában főként baromfiak, szarvasmarhák és sertések etetésére használt – szóját. A hatalmas ültetvények kialakításához a nagyvállalatok megszerezték az őslakosok és kistermelők földjeinek jó részét. A helyi közösségek ezzel elveszítették a lehetőségét annak, hogy családjuk megélhetéséhez szükséges élelmiszereket maguk termeljék meg. A helyiek szerint a nagyvállalatok nem hagytak számukra alternatívát. Ha egy család nem akarta elhagyni a földjét, körülöttük mindent lepermeteztek. A totális gyomirtónak ellenálló, génmódosított szója termeléséhez évente körülbelül 20 millió liter növényvédő szert permeteznek ki az ország keleti területein. A gyomirtó elszennyezi a vizeket és a talajt, tönkreteszi a helyi állat- és növénykultúrát, ellehetetleníti a helyi fogyasztásra szánt növények termesztését. A növényvédő szerek miatt egyre gyakoribbak a bőrkiütéses panaszok, a hasmenés, hányás, az újszülöttek genetikai eredetű betegségei, a látóképesség elveszítése. További gond, hogy a végelláthatatlan szójaültetvények kialakításához kipuszítják az esőerdőt, ami tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás problémáját. Becslések szerint a globális hús- és tejtermék- előállítás az üvegházhatású gázkibocsátás 18 százalékáért felelős.

Környezetvédő szervezetek szerint egyre sürgetőbb a jelenlegi, fenntarthatatlan mezőgazdasági termelés újragondolása. Az import szóját helyben előállított takarmánnyal −borsóval, lóbabbal, lucernával − kellene kiváltani, az Európai Uniónak pedig a nagyüzemi helyett a kisebb, nem intenzív, külterjes állattartást támogatnia. A civilek szerint az európai takarmánytermesztés támogatásával csökkenteni lehetne az importszójától való függést, és mérsékelni a GM takarmányok olcsóságukból fakadó versenyelőnyét. Emellett szorgalmazzák: a termékek címkéjén tüntetssék fel, hogy azok génmódosított takarmányon hizlalt állatokból származnak.

– A nagyüzemi állattenyésztést Európában csak a Délen termesztett, olcsó importszójával lehet életben tartani. A mezőgazdasági és kereskedelmi szakpolitikákat meg kell változtatni: biztosítva az európai gazdáknak a lehetőséget, hogy maguk termesszék az állataik számára szükséges takarmánynövényeket , illetve támogatni szükséges a környezetbarát családi gazdaságokat.– mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse a témával foglalkozó Gyilkos szójamezők: út az esőerdők pusztításától az európai állatgyárakig című film bemutatóján.