Hústermelés állatok nélkül?

A biotechnológia segítségével a kutatók ma már képesek az őssejtekből különböző szöveteket előállítani. S bár ez idáig csak gyógyászati céllal tenyésztettek sejteket, Mark Post, a Maastrichti Egyetem kutatója és kollégái szerint a technológiát az élelmezésben is lehetne hasznosítani.

Az emberiség húsigénye évről évre nő. Ma már a termőföldek 70 százalékán, bolygónk közel harmadán termesztenek állati élelmezésre szánt takarmányt. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a nagyüzemi állattartás az üvegházhatású gázkibocsátás 18 százalékáért felelős, vagyis a húsevés nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a Föld összes járműve. (Létezik olyan becslés is, mely szerint az összes kibocsátás 51 százaléka írható az állattartás számlájára. Lásd korábbi cikkünket.) A laboratóriumi hústermeléssel nem csak bolygónkat és az állatokat kímélnénk, de az állategészségügyre (pl. a kerge marhakór, a szalmonella, vagy a sertésinfluenza elleni védekezésre) költött milliárdok is megspórolhatók lennének.

A holland kutatók szerint a mesterséges hús legígéretesebb forrása az izmokban található őssejt, az úgynevezett szatellit sejt. A szatellit sejtek felelősek az izmok fejlődéséért és regenerációjáért: sérülés és terhelés hatására osztódásnak indulnak és újabb szatellit sejteket valamint izomrostokat hoznak létre. A hús előállításához az izomszöveteket elektromos stimulusokkal és mechanikai nyújtásokkal edzenék, így azok fokozatosan fejlődnének.

A technológia egyenlőre még gyerekcipőben jár, de Mark Post szerint nem zárható ki, hogy a jövő hentes pultjainál feliratok fogják figyelmeztetni a vásárlót, ha a termék előállításához állatokat öltek.