Mi folyik a csatornafedél alatt?

Filmekből lehet ismerős a városok óriási, föld alatti csatornarendszere, hatalmas, rozsdásodó csövekkel. Nehezen hihető, hogy az ezekben folyó, gusztusosnak éppen nem nevezhető víz-alapú lé tisztítatlanul is hasznos, pedig mostanában, amikor minden lehetséges helyre energiaforrást vizionálnak a befektetők, kiaknázatlan lehetőségnek számít a föld alatt csordogáló szennyvíz is. Egy svájci cég dolgozta ki a legújabb technológiát: lecserélik a csöveket újabb típusokra, s az ezekben folyó víz melegét épületek fűtésére használják fel.

A lefolyóinkon távozó  szennyvíz hőmérséklete 25 Celsius-fok körüli, a csövekben csordogálva persze lehűl, de még így is melegebb, mint több más energiaforrás. Nyáron 18-22, télen 10-12 fokos, s ez hőszivattyúkkal könnyen tornászható akár 65 fok fölé is. Így már könnyedén használható fűtésre, s egy kis plusz beruházással nyáron akár hűtésre is. Túl messzire persze nem éri meg a meleget továbbítani, így ezt a rendszert nagy épületekben – intézményekben, irodaházakban – és kistelepüléseken érdemes alkalmazni, ahol a fűtendő helyiségek egymás közelében helyezkednek el.

A hőenergia, bár a szennyvízből származik, már nem tartalmaz szennyeződéseket, viszont –  az átlagos napkollektorokkal ellentétben – állandó hőt tud biztosítani. Az éghajlatra nézve káros széndioxid-kibocsátás 30-70 százaléka megspórolható vele, és ára 1-8 év alatt térül meg. Ez igen nagy megtakarítást jelent, ha belegondolunk, hogy teljes csatornarendszereket kell kicserélni a kiépítéséhez – ugyanakkor Magyarországon, ahol még nem épült ki mindenhol a szennyvíz-elvezetés, érdemes lenne megfontolni, hogy eleve hőenergiát termelő csöveket állítsunk hadirendbe.