Nem várható áttörés Koppenhágában
Kevés az esély arra, hogy jogilag is kötelező érvényű megállapodás szülessen a decemberi klímacsúcson. Több vezető – köztük Barack Obama, amerikai elnök is – úgy véli, a globális felmelegedést elleni teendők megítélésében olyan széles a szakadék a fejlődő és a fejlett országok között, amit a hátralévő néhány hét alatt semmiképpen sem lehet áthidalni.
2012-ben lejár a kiotói egyezményben rögzített széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalási időszak. A decemberi Koppenhágai csúcs résztvevőire vár a feladat, hogy kidolgozzák a 2012 utáni időszakra vonatkozó klímavédelmi megállapodást.
Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött a zászlajára: 2050-re az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es szint felére szeretné csökkenteni, s kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra (a kilencvenes bázishoz képest) 20 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Amennyiben a többi fejlett ország is hasonló mértékű vállalásokat tesz, valamint a fejlődő országokban is történnek lépések a csökkentés érdekében, az EU kész 30 százalékra növelni a vállalását. Emellett szorgalmazza, hogy a fejlett országok – egyfajta közfinanszírozás keretében– támogassák a szegényebb országokat a klímavédelmi lépések megtételében.
Az előirányzattal elvben Barack Obama is egyetért. Ezt néhány napja Yukio Hatoyama japán miniszterelnökkel közös nyilatkozatban deklarálta a világ második legnagyobb szennyező országának vezetője. Az igazán nagy falatnak ezúttal a rohamléptekben fejlődő országok – köztük a legnagyobb szennyező, Kína, valamint India – bizonyulhatnak. A hétvégi szingapúri Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozó után pedig már az is kérdéses, hogy születhet-e jogilag is kötelező érvényű megállapodás decemberben. Az APEC tárgyalások után több résztvevő – köztük Barack Obama – egy alternatív javaslatot fogalmazott meg, mely szerint a december 7-18-i csúcson csak egy politikai keretet határoznának meg a kibocsátás csökkentésére, kötelezettségek vállalása nélkül.
