Hordók a paksi atomerőműből

Mozgalmas évet zár a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. – mondta Hegyháti József ügyvezető igazgató. Azonban az előttük álló feladatok sem kisebbek.

Zöld FöldPethes József2009. 12. 09. szerda2009. 12. 09.
Hordók a paksi atomerőműből

Túl a századik beszállításon, az ezerhatszázadik hordón, az 5 km hosszú földalatti folyosó feltárásán – így lehet összegezni a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló idei tevékenységét.

A létesítmény már egy éve fogadja a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékát. Az ide érkező hordókat egyelőre a tavaly óta üzemelő, minden biztonsági követelménynek megfelelő felszíni tárolóban helyezik el, amíg el nem készülnek a földalatti, végleges tároló kamrák. A két, körülbelül 1700 méter hosszú, lejtős akna – az összekötő vágatokkal együtt – már elkészült. Jelenleg a tárolótér és az ahhoz tartozó egyéb térelemek kialakítása zajlik, s várhatóan 2011-től üzemelnek.

Komoly fejlesztéseket hajtanak végre Pakson is, ahol az idén megkezdődött a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése. Az atomerőmű szomszédságában található tárolóban – itt 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fűtőelemeket – ebben az évben 480 kazettát helyeztek el.

A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található feldolgozó és tároló is. Az itt elhelyezett kis és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Az RHK Kft. egy másik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza meg. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is.

A szakemberek meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy végleges, nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóra, amely alkalmas akár az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, akár a nagy aktivitású leszerelési hulladék biztonságos befogadására. Októberben folytatták a kutatófúrásokat, és remélhetőleg a következő években a munkálatok felgyorsulnak, hogy kijelöljék a földalatti kutatólabor helyét.

A felmerülő feladatokat a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozzák, mely döntően a Paksi Atomerőmű Zrt. befizetéseiből származik. Az erőmű 2010-ben 23 milliárd forintot fizet az alapba, amely eddig mintegy 150 milliárdot halmozott fel. Az országgyűlés költségvetése a jövő évi feladatok ellátásához 18,7 milliárd forintot hagyott jóvá, tehát 2,5 milliárddal többet, mint az idei évre.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek