Csúcsragadozók a klímaváltozásban

Gidon Eschel és Pamela Martin, a Chicagói Egyetem geofizikusai arra a megállapításra jutottak: pusztán az, ha étkezési szokásainkat megváltoztatjuk – azaz húsevőkből vegetáriánusokká válunk –, az többet ér a globális felmelegedés elleni harcban, mintha benzinfaló terepjárónkat üzemanyag-takarékos hibrid autóra cseréljük. Szóval, környezetvédő vagy? Akkor miért eszel még mindig húst?

Zöld FöldGábor Móni2010. 02. 14. vasárnap2010. 02. 14.
Csúcsragadozók a klímaváltozásban

Vegetarianizmus
Olyan táplálkozási gyakorlat, amely mindenféle állat húsának fogyasztását kizárja az ember étrendjéből. Természetesen ez nem csupán táplálkozási szokás, hanem komoly és kiterjedt eszmerendszer, melynek fő törekvése, hogy az ember lehetőségeihez mérten minél kevesebb állatnak okozzon szenvedést.

A húsmentes táplálkozásnak négy fő ágát ismerjük, melyeket a növényi táplálékok mellett fogyasztott állati eredetű élelmiszerek alapján különböztetünk meg. Ezek az ételek nem kapcsolódnak közvetlenül az állat leöléséhez, de – az állattartás körülményeit ismerve – az állatok életfogytig tartó hányattatásával összefüggnek.
Ovo-lakto vegetarianizmus: azon étkezési forma, amikor a növényi eredetű táplálék mellett a tojás és a különféle állatok teje vagy a tejéből készült élelmiszerek is a táplálkozás része.
Ovovegetarianizmus: a növényi ételek mellett tojást is fogyasztó személyek táplálkozása.
Laktovegetarianizmus: így táplálkoznak azok, akik növényi eredetű ételeik mellett tejet és tejtermékeket is fogyasztanak, de tojást nem.
Veganizmus a legszigorúbb és legkevésbé változatos vegetáriánus étkezés. A veganizmus gyakorlója a vegán, aki minden állati eredetű élelmiszert mellőz a táplálkozásából.

A húsmentes étkezésről
Az orvosok, dietetikusok álláspontja sem egységes, de az általános szakértői vélemény szerint bizton állíthatjuk, hogy a megfelelően összeállított, tejet, tejterméket és tojást tartalmazó vegetáriánus étrend tartalmazza az egészség megőrzéséhez szükséges valamennyi tápanyagot, sőt az ilyen étrendnek számos egészségügyi előnye is van – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke. Ezt azonban ellensúlyozhatja az egészségtelen ételkészítési mód és/vagy az egyoldalúság, hiszen ilyenkor a húsban meglévő és onnan könnyen fel is szívódó vas és B12-vitaminból nem kerül elég a szervezetünkbe.

A helytelenül összeállított vegetáriánus étrend számos hiánybetegséget okozhat, sok betegségben állapotromlást idézhet elő. Így aztán érdemes szakember tanácsát kérni a vegetáriánus étkezésre való áttéréskor, különösen akkor, ha van valamilyen alapbetegségünk, esetleg túlsúlyosak vagy épp várandósak vagyunk – folytatja Antal Emese. A gyerekek vegetáriánus étkeztetése sem megoldhatatlan, de komoly odafigyelést igényel tőlünk, és együttműködést a gyerekünktől is, ha az ő húsmentes étkeztetésére szeretnénk áttérni.

Fontos tudnunk azt is, hogy vegyes táplálkozás, azaz húsevés esetében is hatalmas jelentőséggel bír az étrend gondos összeállítása. Ennek elmulasztása pedig hússal együtt ugyanúgy, mint anélkül, vezethet egészségügyi szövődményekhez - foglalja össze a szakember.

Vegetarianizmus és világvallás
A védikus nézőpont. A védikus írások követői mind az erőszak-nélküliség tanítása szerint élnek. Ez étkezésük szempontjából annyit jelent, hogy nem vesznek magukhoz olyan élelmet, aminek megszerzése erőszakkal jár. A védikus ételek nagyon ízletesek, erősen fűszeresek, főzve, sütve vagy nyersen is fogyaszthatóak. Ezek az ételek a növények mellett tartalmaznak tejet és tejterméket, de tojást nem. Az ősi indiai tudomány a különböző ételek az emberi szervezetre gyakorolt hatásaival is foglalkozik, így ezek az ételek a testet és a lelket egyaránt táplálják.
A buddhizmus. Ez a filozófia nem követel az emberi természettel nehezen összeegyeztethető dolgokat, fő szempontjuk a megvalósíthatóság. A buddhizmus azt tanítja, hogy mindent tegyünk meg más lényekért, amit csak lehetőségünk van megtenni. Nem követeli meg a hús mellőzését, de utat mutat egy olyan emberi boldogsághoz, amelynek a húsfogyasztás önállóan vállalt mellőzése is következménye lehet.
A keresztény–zsidó kultúrkör. A Tízparancsolatban az áll: ne ölj, és nem az, hogy embert ne ölj – vallják az olykor túl lelkes húshagyók –, azonban az eredeti héber szövegben nem az ölni (lehárog), hanem a gyilkolni (lircoách) szó áll, aminek, ha jól tudom, még a magyar nyelvben is árnyaltabb a jelentése, héberben meg különösen – mondja Jörg Ahrens, Magyarországon dolgozó német rabbi. A teremtés egyéb, növényevésre intő mondatait is sokszor magyarázzák félre. A helyzet azonban az, hogy Isten a teremtéskor valóban nem adta az embernek táplálékul más állatok húsát, de ez csak az özönvízig volt érvényben, hiszen utána, a megváltozott körülmények között már nem volt elegendő növényi táplálék. Noé engedélyt kért Istentől a húsfogyasztásra és az engedélyt meg is kapta – fejezi be gondolatát a rabbi.

A Föld védelmében
Számos szervezet egyetért abban, hogy a föld számára a globális felmelegedés a legnagyobb veszély, melynek hatásai nem hipotézisek. A szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, a part menti városok súlyos és még súlyosabb áradásokat kénytelenek átvészelni, a sarki jégsapkák és gleccserek olvadnak, a fertőzések könnyebben terjednek, és még hosszan sorolhatnánk a kellemetlen, olykor tragikus tüneteket.

Azt is tudjuk, hogy a globális felmelegedés számos emberi tevékenység együttes eredménye. Ilyenek az elektromos energia termelése, a járművek használata, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, a hadviselés.
És most már azt is tudjuk, tudnunk kell, hogy a hústermelés is jelentősen növeli a globális felmelegedést. A szarvasmarhatelepek több millió tonna szén-dioxidot és metánt (a két legfontosabb globális felmelegedést okozó gázt) termelnek minden évben. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint az állattenyésztés több üvegházhatást keltő gázt termel, mint a szállítóipar.

A húsevés csak egy felvett szokás. Kezdetben enélkül a vágy nélkül születtünk. Akkor hát eldobhatjuk tán ezt is, mint a cigarettát vagy a körömrágás kényszerét. Különösen akkor, ha tudjuk, nem csak mi leszünk szebbek, egészségesebbek általa, de hagyhatunk valamit örökül gyerekeinknek, unokáinknak.

A klímaváltozás ellen tehát mi is harcolhatunk, akár késsel-villával is. „Te magad légy a változás, amit a világban látni szeretnél” – mondta Mahatma Gandhi.

Húsmentes hétfő
Talán nem megy egyik napról a másikra? Akkor fokozatosan mérsékeljük a húsfogyasztást. Hírességek és aktivisták Sir Paul McCartney vezetésével világméretű kampányt szerveztek Vegetáriánus Hétfő néven. A világon mindenhol arra biztatják az embereket, hogy legalább hetente egy napon ne vegyünk magunkhoz húst, ezzel tegyünk a klímaváltozás ellen. Ennyit még a húsevők is – akiket a klímaváltozás csúcsragadozóinak aposztrofálnak – megtehetnek a Földért.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek