Kiszárad a Holt-tenger?

A folyamat megállítására a Világbank támogatásával nemzetközi kutatócsoport jött létre. Izraeli, jordániai és palesztin tudósok csővezetékkel kötnék össze a Vörös- és a Holt-tengert – a vezeték 180 kilométer hosszú lenne és évente mintegy kétmilliárd köbméter vizet lehetne rajta szállítani. A Vörös-tengerből kivezetett vizet áteresztenék egy sókivonó berendezésen, hogy édesvíz jusson a rendkívül sós Holt-tengerbe. A kutatók becslése szerint a megvalósítás körülbelül ötmilliárd dollárba kerülne.

Környezetvédő szervezetek azonban figyelmeztetnek, hogy a kidolgozott tervek ökológiai katasztrófához vezethetnek, ráadásul a problémák gyökerét nem orvosolják. A Holt-tenger ugyanis azért került kilátástalan helyzetbe, mert fő tápláló folyója, a Jordán vizét mezőgazdasági célból elterelték. Az egykor hatalmas folyó ma patakként csörgedezik, s alig éri el a Holt-tengert: az 1950-es évekhez képest a vízhozama 95 százalékkal csökkent.

A Friends of the Earth Middle East (FOEME) szervezet szerint a Jordán folyó és közvetve a Holt-tenger szintjének stabilizációjához évente négyszázmillió köbméter vízre volna szükség. Ennek akár a dupláját is könnyedén elő lehetne teremeti, ha a folyót kevésbé intenzíven hasznosítanák öntözésre. Így csővezeték építése nélkül is növelni lehetne a Holt-tenger szintjét. A FOEME szerint a Holt-tenger megmentésére a csak a Jordán adhat megoldást – a csővezeték megépítésével csupán rövid távú eredmény érhető el.

Kattintson az ábrára és megnyílik a képgalériánk!