Falludzsa: felér Hirosimával?

A Bagdadtól 70 kilométerre nyugatra fekvő Falludzsában 20041-ben a Szaddam Husszein elleni háború során heves harcok dúltak. Az összecsapásokban több mint hatezer civil veszítette életét, tízezer ház semmisült meg, s csaknem húszezer megrongálódott.

Az International Journal of Environmental Studies and Public Health (IJERPH) című egészségügyi szaklapban megjelent felmérés szerint Falludzsa térségében a születési rendellenességek gyakorisága többszöröse a környező területeken tapasztalható értéknek. E térségében a harcok után a daganatos megbetegedések gyakorisága a négyszeresére emelkedett, elérve a hirosimai és nagaszaki atomtámadások túlélőinél tapasztalt szintet. A leukémia, a gyerekkori daganatos megbetegedések, illetve a mellrák kialakulásának esélye több mint tízszeres az egyiptomi, kuvaiti vagy jordániai értékekhez képest. A 8 százalékos csecsemőhalandóság többszöröse a környező országokban tapasztaltnak. A falludzsai városi kórházban 2009 szeptemberében 170 gyermek született, akiknek csaknem negyede egy héten belül meghalt. Az elhunyt csecsemők 75 százalékánál fejlődési rendellenességeket tapasztaltak − számol be a felmérés eredményeiről a Levegő Munkacsoport vegyi anyag hírleve.

A megbetegedéseket az amerikai lövedékek szegényített urán bevonatának sugárzása okozhatja. Ezeket azért használják, mert a szegényített urán nagyon nagy sűrűségű − kétszer nagyobb a sűrűsége, mint az ólomnak −, emiatt a lövedék óriási sebességgel csapódik a célpontba. Ez a mozgási energia hővé alakulva még a páncélt is képes megolvasztani. Mivel a szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként jön létre, s az elmúlt 50 év során nagy mennyiségű készletei halmozódtak fel, így az amerikai hadseregnek – valószínűleg olcsósága miatt is – előszeretettel alkalmazta. Csakhogy a lövedék becsapódása során a szegényített urán bevonat csaknem fele apró részecskeként a környezetbe és onnan az emberek szervezetébe kerül.

Irakban a háború óta az újszülöttek között felborult  a fiúk és a lányok aránya is: míg normál körülmények között 100 lányra 105 fiú jut, Falludzsában csak 86. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a lányok két X kromoszómája miatt a magzatok ellenállóbbak a szegényített urán mutagén hatású sugárzásával szemben. Ilyen mértékű hatásokhoz nagy mennyiségű mutagén anyag szükséges.

Ma sem tudni pontosan, hogy az amerikai haderő milyen vegyi fegyvereket vetett be az iraki háborúban. A Pentagon először cáfolta, majd elismerte, hogy a falludzsai harcokban foszforbombákat is bevetettek. A fehér foszfor elégve vastag, fehér füstfelhőt képez, ezért füstfalként vagy világító eszközként használják. Több forrás szerint azonban a szövetséges csapatok a városon belül vegyi fegyverként közvetlenül a lázadók ellen vettették be. Márpedig a rendkívül mérgező anyag a bőrrel érintkezve súlyos égési sérüléseket, szív-, máj- és vesebántalmakat okozhat. S bár a fehér foszfor nyílt terepen álcázó füstfüggönyként való bevetését nem tiltja a nemzetközi jog, ugyanakkor civilek ellen városi területen alkalmazni háborús bűncselekmény. Charles Heyman, a brit hadsereg katonai szakértője szerint „Ha a fehér foszfort szándékosan emberekre lőnék ki, valaki biztosan Hágában végezné.”

Az Irakban tapasztalt születési rendellenességek és daganatos megbetegedések, illetve a leukémia magas aránya miatt 2009 októberében iraki és brit orvosok levelet írtak az ENSZ képviselőinek, kérve a helyzet alapos kivizsgálását.
A Pentagon jelentése szerint nincs olyan vizsgálat, mely igazolná, hogy az egészségügyi problémák magas aránya összefüggésben lenne az USA katonai akcióival. Egyes források ugyanakkor megemlítik, hogy az amerikai, illetve a vele szimpatizáló iraki kormány gátolja az ilyen irányú kutatások elvégzését, illetve adatok megjelentetését. A most megjelent vizsgálatokat is akadályozták a helyi hatóságok: televízión keresztül letartóztatással fenyegetve a „terroristák” által végzett kérdőíves felmérésben résztvevőket.