Mit fizetünk a nejlonzacskóért?

Létrejön egy állami tulajdonú cég, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ), amely a befolyt termékdíj felhasználását, a termékdíjas termékekből keletkező hulladékok begyűjtését és újrahasznosítását koordinálja majd. Támogatja továbbá a hulladékipar fejlesztését és egyes környezetvédelmi, természetvédelmi célok megvalósulását.

Ez az információ az egyetlen valódi újdonság abban a híradásban, amit az MTI adott közre az új termékdíj-törvény kapcsán. A hírügynökségnek olyan titkos tervezet jutott a birtokába, amiben az új szabályozásról találhatók információk – azonban az előbbi az egyetlen, amely tényleges újítást jelent.

A gumiabroncs, a csomagolás, a kőolajtermékek, az akkumulátor, a reklámhordozó papír, az elektromos és elektronikai berendezések után kell majd termékdíjat fizetni, ha életbe lép az erről szóló törvény – állítja a tervezet. A jelenlegi törvénybe beleolvasva rögtön látható: nincs ez másképpen most sem. A dokumentum szerint a termékdíjat az első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó, belföldi előállítású egyéb kőolajtermékek és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, bérgyártás esetén pedig a termék bérgyártatója fizeti be. Ismét csak ugyanúgy, ahogyan most is. Itt felbukkan azért egy apró különbség: a számlát, amire a termékdíjnak be kell érkeznie, a tervezet szerint a jövőben a vámhatóság helyett az adóhatóság vezeti

Hogy a termékdíj nagyságrendjeiről is képet alkothassunk, az MTI példaképpen ismerteti a kereskedelmi csomagolások termékdíjait. Az összesítés szerint műanyag használatakor kilogrammonként 350 forintos lesz a díj, kivéve a műanyag bevásárló-reklám táskákat, ezek termékdíja ugyanis 1900 forint. Üveg után 30, rétegzett italcsomagolás után 450, egyéb társított csomagolás után 700 forintos termékdíjat számítanak, fém után 1150, egyéb anyagok után 2200 forintot kell megfizetni. Ezek a termékdíj-tételek – a korábban beharangozott drasztikus drágulással ellentétben – pontról pontra megegyeznek a jelenleg érvényes díjszabással. Az MTI birtokába jutott tervezet szerint a díjakból bizonyos – például környezetbarát termékek – esetekben adható kedvezmény is, sőt, a termékdíj több esetben vissza is igényelhető. Ez sem jelent azonban érdemi változást a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest.

A dokumentum leszögezi, hogy a nyilvántartást és az ellenőrzést, ahogy jelenleg is, a vámhatóság végzi majd, a termékdíj pedig, csakúgy, mint most, adók módjára behajtható köztartozásnak minősüi. Elképzelhető, hogy az OHÜ létrehozásán kívül is kerülnek érdemi változtatások az új törvénybe, a hírügynökség azonban csak a fenti intézkedésekre tért ki.

Hogy az ismertetett munkaanyagban miről esik még szó, azt nem tudjuk ellenőrizni, mivel szerkesztőségünk nem látta az idézett titkos tervezetet. Azt azonban leszögezhetjük: ha csupán az MTI által közölt paragrafusok kerülnek be a végleges törvénybe, akkor az új szabályozás jóval szűkebb körű lehet a jelenleg érvényesnél.