WHO: Nem veszélyes a BPA

A biszfenol-A-t elsősorban polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártására használják. Az emberi szervezetbe főként élelmiszer-csomagolásokkal és az élelmiszerekkel érintkező műanyag edényekkel kerül, de kis mennyiségben a házipor, a talaj, a játékok, bizonyos fogászati kezelésekhez használt anyagok is tartalmazzák.

Káros egészségügyi hatásaival kapcsolatban már több tudományos vizsgálat látott napvilágot. Ezek szerint az amerikai felnőttek felének szervezetéből kimutatható vegyület növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát, hatással van a hormonrendszer működésére, születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, szerepet játszhat a cukorbetegség és az asztma kialakulásában, sőt az elhízásban is.

A WHO nemzetközi szakértői testülete most a BPA egészségügyi hatásaival kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket tekintette át. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vegyület vizeletből kimutatható mennyisége megegyezik az élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő becsült BPA-bevitellel, vagyis az anyag nem halmozódik fel a szervezetben, hanem a vizelettel kiürül. Mivel a kémiai anyag a szervezetben csak kis mennyiségben van jelen, a WHO szerint ez nem rejt egészségügyi kockázatot. Emlékeztetőül: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) korábban 0,05 mg/ttkg-ban határozta meg a BPA tolerálható napi beviteli értékét. Noha a legutóbbi epidemiológiai vizsgálatok szerint a már nagyon alacsony BPA-szintnek is lehetnek káros egészségügyi hatásai, a WHO szakértői szerint ezen összefüggések igazolhatóságáig korai lenne közegészségügyi intézkedéseket kezdeményezni.

Több ország már korlátozta a BPA használatát, elsősorban a vegyi anyagokra sokkal érzékenyebb csecsemők számára készült termékekben. Kanada nemrég az emberre és a környezetre veszélyes anyaggá nyilvánította a BPA-t, Dánia a három évesnél fiatalabb gyermeknek készült termékben megtiltotta a vegyület használatát, Franciaországban pedig kivonták a forgalomból biszfenol-A-t tartalmazó cumisüvegeket. A Levegő Munkacsoport 2010 elején kérte az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy hazánk kezdeményezze a BPA felhasználásának itthoni és uniós korlátozását, különösen a cumisüvegekben. A döntéshozók nem láttak lehetőséget erre.