Karácsonyfát egy életre?

Habár a karácsonyfa-állítás csak a XIX. században lett széles körben elterjedt divat hazánkban, ma már elképzelhetetlennek tartjuk nélküle a szeretet ünnepét. Magyarországon körülbelül kétmillió fenyőfát vágnak ki az évnek ebben a szakaszában, és ennek majd’ egynegyede az eladók nyakán marad. A többi fa pedig – amit ezer–ötezer magyar forint ellenében viszünk haza – január 6. után a hulladékégetőben vagy szeméttelepen végzi. Az év első hónapjában utcára tett fenyőket hatalmas konténerekkel szállítják el, az összegyűjtés, majd „ártalmatlanítás” költsége pedig milliókba kerül – csak Budapesten és környékén.

A sanyarú sorsú fenyők között pedig akad mindenféle. Olcsóbb erdei fenyő, drágább nordmann, előkelő ezüstfenyő vagy hosszú leveleit gyorsan hullató luc. A fák nagy részét Nyugat-Magyarországon termesztik, de az Alföldről is beszerezhetünk, innen a fekete és az erdei fenyő származik. A szakemberek szerint a karácsony előtti tömeges fakivágás nem jár környezetromboló hatással, hiszen ezeket a fákat direkt ilyen célból ültetik. Olyan, mint a vágott virág – rövid, de szép élete van.

A természetvédők azonban nem értenek egyet ezzel, éppen ezért buzdítanak a földlabdás fenyő vásárlására. A gyökeres fenyő azért jó választás, mert egyrészt nem kerül a szenteste egy fa „életébe”, másrészt karácsonyfánk az ünnepek után is kertünk éke lehet, mi pedig – vagy akár unokáink is – még évek múltán is gyönyörködhetünk benne. Azonban, ha nem figyelünk oda pár fontos részletre, a kiültetett fenyő hamar elpusztulhat.

Választhatjuk a bérkarácsonyfát a vágott helyett. Elsőként a Hulladék Munkaszövetség, a Humusz és a Rügyecskék Alapítvány foglalkozott a fővárosban fák visszavételével, de egyre több faiskola is részt vesz az akcióban és fogadja be az egyszeri karácsonyfákat.