Naponta tíz Velencei-tó

Teljesen körülvett több házat a víz a múlt héten a Csongrád megyei Csanyteleken. A község dombokra épült tanyabokrokból alakult ki, az összekötő utcák egy része alacsony fekvésű, ráadásul a Tisza is közel van. Tizenhat szivattyú dolgozik azon, hogy vízmentesítse a települést, hétfőn még négy házat veszélyeztetett a belvíz, de már ezeket sem ölelte körbe. Csongrád megyében itt a legnehezebb a helyzet. Hasonlóképpen érintett Bács-Kiskun és Békés megye – az utóbbiban a Körösök miatt árvízvédelmi készültség is van. A helyzetben a legérdekesebb az, hogy a csatornahálózat a legtöbb helyen már tavasszal rosszul vizsgázott, a tanulságokat viszont – úgy tűnik elsőre – nem sikerült levonni.

Csanyteleken ottjártunkkor inkább az utakat fedte víz, a közmunkások egy részét egy idős asszony nyári konyhája mellett találtuk, azt rakosgatták körbe homokzsákokkal, hogy a szivattyúzás után a mélyedés ne teljen meg újra vízzel. Mivel a közmunkások érdemi információval nem tudtak szolgálni, a polgármesteri hivatal felé vettük az irányt. A polgármester irodájának ajtajában sáros gumicsizma: az egyik hivatali dolgozó jelzi, hogy mi is jól tennénk, ha levennénk a miénket, így a falu első emberével otthonosan, zokniban tárgyalunk.

– A harmincas-negyvenes években kiépítették itt a belvízelvezető csatornahálózatot – tart rövid történeti áttekintést Forgó Henrik polgármester – de aztán a téeszesítéskor ezeknek a kétharmadát betemették, a maradék egyharmadot meg a rendszerváltás után dúrták be az új tulajdonosok.

– Kinek a feladata egyáltalán a víz elvezetése?
– A faluból kivezetni az önkormányzaté, a főgyűjtőre továbbítás a vízgazdálkodási társulásé, a főgyűjtő csatorna működtetése, fenntartása, valamint az összegyűlt belvíz Tiszába történő átemelése pedig az államé. De belvízelvezető csatornát nem lehet mindenhová építeni, ugyanis a település sajátos szerkezete miatt a lakóutak keskenyek, tehát egyszerűen nem maradna hely mellette az úttestnek. A földtulajdonosok sem minden esetben partnerek: tavasszal kiástunk hetven méter árkot, de az őszi szántáskor a tulaj már betemette. Ráadásul itt olyanok a domborzati viszonyok, hogy nagyon messzire kell átnyomni a vizet: a hatékony – pontosabban a lakossági igény szerinti „azonnal, mindenütt egyszerre” – védekezéshez úgy negyven szivattyúra lenne szükség, egyenként kétszáz méter tömlővel.

Az önkormányzat a munkálatokra utólag kaphat támogatást – jelenleg egy elutasított útépítési pályázatra félretett önrész fedezi a szivattyúk működtetését. Forgó Henrik számításai szerint a tavaszi, hasonló belvízhelyzet összesen hatszázezer forint kiadással járt, amelyből utólag ötszázötvenezret térített meg az állam, a mostani belvízvédekezésre már eddig ennek a költségnek legalább 3-4-szeresét fordították, és messze még a vége. A polgármester azt mondja: a meglévő csatornákkal nincsen baj, de azon, hogy az elmúlt tizenkét hónapban az átlagos 5-600 milliméter csapadék kétszerese esett, semmi nem segít. Ráadásul a meteorológia szerint márciusig további 250-400 milliméter csapadékra lehet számítani.