Zöld Régiók Hálózata

Tételezzük fel, hogy valamelyik környezetvédő szervezet olyan beruházásról szerez tudomást, amely megítélése szerint túlságosan megterheli a környezetet. Hiába azonban a feltételezése, ha a tőkeerős cég szóba sem áll vele vagy nincs megfelelő tapasztalata a tiltakozás mikéntjéről. Ezeken a hiátusokon is segít a Zöld Régiók Hálózata, amelybe 160 civil szervezet tömörült. A Magyar Természetvédők Szövetségének tagja, Dönsz-Kovács Teodóra vállalta a hálózat tevékenységének koordinálását.

A hálózat keddi, sajtó előtti bemutatkozásán azonnal három példával is szolgáltak. Az egyik a bioetanol-üzemek további létesítése elleni tiltakozás. A témával többször foglalkoztunk rovatunkban is. A környezetvédők kezdeti lelkesedését követően kiderült, hogy a bioüzemanyagok összességében jobban terhelik a környezetet, mint amennyire tehermentesítik azt, hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse. Néhány érv az agroüzemanyagok ellen: a növények, amelyekből előállítják, a nap energiájának csak 2,6 százalékát kötik meg. Éppen ezért óriási területeken kell termeszteni, amivel viszont az élelmezésre szánt növényektől vonják el a termőterületet, ami az élelmiszerek drágulásához vezet.

A kérdés lassanként az, hogy ki lakjon jól: az ember vagy az autó? Európában a bioüzemanyagokat elsősorban napraforgóból és repcéből gyártják, ami az étkezési olaj hiányához vezet. Ezt Európa elsősorban Délkelet-Ázsiából szerzi be, ahol viszont az olajpálma termesztése érdekében óriási területeket csapolnak le, felszabadítva ezzel a szén-dioxidnál sokkal nagyobb mértékben üvegházhatást okozó metángázt. Ezt felismerve az Európai Unió döntéshozóiban is egyre több a kétely a bioüzemanyagok terjesztését illetően. Magyarországon viszont két beruházó cég tervezi bioetanol-üzem létesítését – Dunaalmáson, illetve Kabán –, amit a kormány is támogat. Ennek visszavonását javasolja az említett aggályok miatt a Zöld Régiók Hálózata.

A debreceni Nagyerdő jövője miatt aggódik a tájékoztatóra Hajdúböszörményből érkezett Zöld Kör vezetője, Molnár Antal. Debrecen focicsapatának új stadion építését tervezik. A Nagyerdő állapotáért aggódók javasolják, hogy azt ne erre a helyre emeljék, a szurkolók növekvő száma miatt ugyanis az erdő nagymértékben terhelődik. Még inkább aggasztja a természetvédőket a fürdő melletti négycsillagos luxusszálloda építésének a terve. Ennek érdekében ugyanis többhektárnyi erdőt kellene föláldozni. Ezt már csak azért is helytelenítik, mert a Nagyerdő az országban elsőként kapta meg a természetvédelmi terület címet – 1939-ben.

Négycsillagos szálloda építése ellen tiltakoznak a pécsi Zöld Kör tagjai is, tájékoztatta az újságírókat Pánovics Attila elnök. Meggyőződésük, hogy a város kellőképpen el van látva szállodákkal, egy újabbra már nincs szükség. Annál inkább egy közparkra, benne strandra, ha lehet, a Balokány nevezetű részen, ahol évtizedekkel ezelőtt a pécsiek a nyári forróság idején már csobbanhattak. Ma a terület elhanyagolt, elfelejtett része a városnak. Ide tervezik a szállodát, ahelyett, hogy a strandot és a mellette lévő tavat hoznák rendbe. Pánovics Attila meggyőződése, hogy az elképzelését a pécsiek túlnyomó többsége támogatja.