Csípje meg a Kánya!

– Iskolapéldája a Kánya-hegyi beruházás annak, hogyan nem szabad építkezni – mondta pár hete Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődésért bizottságának elnöke egy hollóházi megbeszélésen. Eljöttek a környék polgármesterei, s a természetvédők is, hogy megvitassák a radarállomásnak a táj állat-, növény- és „embervilágára” gyakorolt hatását.

– Kilenc éve a HM egy szűk körű lakossági tájékoztatót tartott Pálházán. Közölték, hogy épül majd a Kánya-hegyen egy torony – summázza a történteket Koleszár Sándor, Hollóháza harmadik ciklusát töltő polgármestere. – A 65 méter magas, 20 méter széles monstrumtól már akkor megdöbbentünk, mikor a zárt rész környékéről is kivágták a százéves óriásfákat. Mi itt, a torony tövében, a Tegda-völgyben csak bámultuk a „tájsebet”, ami légvonalban vagy negyven kilométerre ellátszik. Ez kellett ide, mikor a zempléni vidék a turizmusból él? A kéktúra északi végpontja Hollóháza. És mit lát a bakancsos turista az erdőben? Fegyveres őröket, drótkerítést, mögötte egy bazi nagy toronnyal! Ez akkor is idegborzoló, ha hiszünk a katonáknak, hogy nem „sugárveszélyes”. Hiába ágáltunk, a média a pécsi Tubeshez képest alig figyelt ránk. Mikor az építési engedélyt firtattuk, kiderült: a HM „saját hatáskörrel” kiadta önmagának. A használati jogot is… Ha valaki a szántóját legelőnek minősíti át, megbüntetik, de a HM bármit tehet egy tájvédelmi körzetben? Természetvédőkkel, erdőtulajdonosokkal évekig írtuk a beadványokat, de soha, egyre sem kaptunk választ.

– A terület kié?
– Telkibánya külterületi erdőbirtokosságáé, a HM bérleti díjat fizet nekik. A katonákra Telkibányán főznek, lakótelep is épült számukra. Mivel onnan alig látszik a torony, őket ez kevéssé izgatja. Itt azonban a turizmus csökkenését, az ingatlanárak esését nem a gazdasági helyzet okozta, mindez a toronnyal kezdődött. Mert aki nálunk házat vesz, a zempléni táj egy részét is „megveszi”. De ki akar házat venni egy katonai objektum közelében? Tovább megyek: az ősfák kivágásán kívül anno még a termőtalajt is elhordták, amivel megtömték a telkibányai tárlókat, denevérestül. Egyszerűen elföldeltek egy középkori bányaipar-történeti emlékhelyet! Az erodálódott, talajától megfosztott hegyről azóta szabadon zúdul le a csapadék a környék falvaira, mert nincs föld, ami megkötné. Megértük ezt 2005-ben, amikor a patak majdnem elvitte a hidunkat, a víz betört a porcelángyár területére is; de tavaly már házakban, önkormányzati ingatlanokban is okozott károkat.

– Pereskednek a Honvédelmi Minisztériummal?
– Ez több szálon fut. A szenzációra éhes sajtó főleg egy pesti férfiről, Perlaki Tamásról írogat, akinek van itt erdeje. Egyszer drótvágóval esett neki a kerítésnek, másszor blokádot akart szervezni; úgy tudom, minden keresetét elutasították. A tiszántúli természetvédők két éve perelnek természetkárosítás címén, kárigényük 50 millió. A bíróság most kötelezte a HM-et, hogy saját költségén ökológussal méresse fel az „esetleges” természeti károkat. Mi, önkormányzatok főként a turizmus visszaesése, az ingatlanok értékcsökkenése, a megcsappant adóbevételek miatt kezdtünk nemrég perelni. Egy olyan pertársaságot alakítunk, ami összefogja minden érintett kárigé­nyét, s még a személyenkénti 900 ezer forint illetéket is megelőlegezzük azoknak, akiknek nincs pénze. Összes kárigényünk közel 9 milliárd forint, ami nem légből kapott összeg.

A pécsi Tubes kapcsán felmérést készített egy egyetemi docens az ott kiesett turisztikai bevételekről, egy négyzetkilométerre 6 millió forint jött ki. Ezért került Medinára a katonai objektum, ám az ottani önkormányzat a neves borászati, szőlőbirtokosi környék miatt már komoly kártérítést kapott a HM-től. Zemplén meg nulla forintot ér?