Szándékos vagy véletlen fertőzéslánc?

Miközben Németországban és Európa több országában még mindig sok százan vannak életveszélyben az E. coli baktériumtól, pontos válasz még mindig nincs arra, hogy végül is ki vagy mi, és hogyan indította el a fertőzésláncot?

Zöld FöldSzücs Gábor2011. 06. 24. péntek2011. 06. 24.
Szándékos vagy véletlen fertőzéslánc?

Mindez nemcsak a félelmet növeli, hanem tápot ad a legkülönfélébb találgatásoknak, összeesküvés-elméleteknek is. Legutóbb egy tekintélyes internetes fórum: a NaturalNews adott hangot egy elég ijesztő, de logikus történetnek.

Azzal kezdi okfejtését, hogy mindeddig elfelejtették feltenni a kérdést: vajon mi módon vált az E. coli baktérium rezisztensé (ellenállóvá) nyolc különböző típusú antibiotikum-családdal szemben? Amikor a németországi Robert Koch Intézet munkatársai dekódolták az O104:H4 törzs genetikai összetételét, azt találták, hogy a baktérium nemcsak hogy nyolc antibiotikummal szemben rezisztens, hanem olyan enzimek termelésére is képes, amelyek „szupererővel” ruházzák fel. Ezek az enzimek a harmadik generációs, a kórházak által legszélesebb körben alkalmazott antibiotikumokat is hatástalanná teszik. Emellett két különleges gént is tartalmaz, amelyek kulcsfontosságú szerveket támadnak meg, s ez a legtöbb esetben halállal végződik.

Vagyis a kérdés egész pontosan: hogyan jöhet létre egy olyan baktériumtörzs, ami nyolc antibiotikummal szemben rezisztens, és két halálos génmutánssal is rendelkezik?

Ez kizárólag egyetlen módon lehetséges – írja a NaturalNews –: a szóban forgó E. coli törzset ki kellett tenni mind a nyolc gyógyszertípus hatásának. Normális körülmények között ez nem történik meg egyszerre. Először penicillinnel kezelik a törzset, majd megkeresik a túlélő kolóniákat és azokat egy újabb antibiotikummal kezelik. A túlélő kolóniák ezt követően rezisztensek lesznek mindkét antibiotikummal szemben; így, egyenként kell végigvinni a műveletet nyolcszor.

Maga a folyamat a leírtaknál kicsit bonyolultabb, de a lényeg, hogy egy ilyen rezisztens törzs kizárólag tudatos laboratóriumi eljárások eredményeként jöhet létre, elképzelhetetlen, hogy a természetben véletlenszerűen megtörténhessen mindez. Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy a létrejött baktérium véletlenül vagy szándékosan került ki egy laboratóriumból.

És a drámai végkövetkeztetés: amennyiben sikerül elérni, hogy az emberek rettegjenek a friss zöldségek fogyasztásától, könnyebben rávehetők, hogy feldolgozott, vagyis az egészségtelenebb élelmiszerek fogyasztására térjenek át. Az eredmény: óriási haszon a konzerviparnak, illetve hosszan elhúzódó, derekas haszon a gyógyszeriparnak. És a még drámaibb következtetés: mindez akár igaz is lehet...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek