Szúrós pénzes ötlet

Hogy mi a csoda ez a növény? Alighanem mindenki ment már el mellette, még ha nem is szúrt neki szemet. A cserje amúgy nem viselkedik kihívóan, egyszerű, rideg bokor, nem hívogatóan barátságos, mi több, nevéhez méltóan szúr, ahogy azt egy tövises növénynek illik. Hogy akkor mi benne a csoda? Az a sok-sok vitamin, immunerősítő, gyógyító anyag, ami a termésében és a levelében található. Ezt a sok áldásos hatást jó ezer éve már a tibeti gyógyítók is felfedezték, sőt nálunk is van szerény kultusza, még egy általános iskola is viseli a növény nevét.

Egyik nagy előnye az, hogy még a hitvány minőségű talajon megél, nem kell neki sok aranykoronás föld. Ázsiából, ahonnan származik, hozta magával a sztyeppei lét puritánságát. Igénytelensége abban is megnyilvánul, hogy nem követeli meg a gondozást, a metszést, az öntözést, a permetezést. Hároméves korában teremni kezd, és húsz esztendőn át csak szüretelni kell narancsvörös termését. A betakarítás sajátos: az ágait le kell vagdalni, majd megvárni, míg a hűtőházban a szemek maguktól lepotyognak. A leveléből teát főznek megfázás ellen. És hogy a szegénységet is tudná gyógyítani? Erről Krizsán Józseffel, Rákóczifalva polgármesterével beszélgettünk. Az öt és fél ezer lakosú település két éve viseli a városi rangot, ám a címhez nem járt tömött pénztárca.

– Sajnos egyre több a kiadásunk, bevételeink nem nőnek, a „családi ezüstöt” már eladtuk, hitelhez jutni egyre nehezebb, a lakosság pedig tovább nem terhelhető, ez szóba sem jöhet – sommázza a helyzetet a város első embere. – Vállalkozói ésszel kell gondolkodni. Olyan megoldást választottunk, amely első hallásra szokatlan, ám bízunk abban, hogy bejön, és akkor legalább a gázszámlában, gyermekétkeztetésben, a pályázati pénzekhez szükséges önerőben segít a pluszbevétel. Nyolc hektár önkormányzati tulajdonú földünk van, ebből szántunk föl most másfél hektárt a homoktövis telepítésére. Ám dupla biztonsággal vágtunk bele: a cserjék közé földiepret ültettünk, ami már jövőre termést hoz. Kedvező szerződést kötöttünk rá, most már várjuk a jó időt.

Szokatlan, hogy az önkormányzat is az eget kémleli. A földiepret, más megoldás híján, lajtos kocsiból öntözik – érthető, hogy az égi segítségben is reménykednek. A határban, az ültetvények mellett Kozák Antal kertészmérnök elmondta, hogy a homoktövis termését használták a csernobili katasztrófa után a sugárbetegség ellen, űrhajósok vitték magukkal Bajkonurból és a NASA-tól, most pedig keresett Fukusimában. Talán ezért is borsos az ára: egy liter üdítő háromezer forintba kerül, de készül belőle lekvár, likőr is, amiknek ugyancsak megkérik az árát. Rákóczifalván úgy számolnak, hogy egy termőre forduló cserje tíz kilogramm termést hoz majd, ami kilogrammonként ezerforintos áron kelhet el. Ha a szolnoki kistérségben sikerülne 300 hektáron elterjeszteni az ültetvényt, kordában tudnák tartani az árakat. És talán a csodás bogyók az önkormányzatok baján – a vészes pénzszegénységen – is enyhítenének.