Apollón levelei

A babér – bürbér- vagy illatfa (népies nevén szagos levél) – Kis-Ázsiából és a Földközi-tenger vidékéről származik. Fűszerként fényes, bőrszerű leveleit használjuk, melyek a bennük rejlő illóolajaktól és csersavtól nyerik el a rájuk jellemző illatot és enyhén kesernyés ízt.

Használhatjuk levesek, főzelékek, mártások és sültek ízesítéséhez, de a savanyúságok készítéséhez is nélkülözhetetlen. Különleges aromát kölcsönöz az egybesült sertés- és marhahúsnak, valamint a vadételeknek. Adagolásával azonban csínján bánjunk, mert kesernyés íze elronthatja az ételünket.

A babérlevelet az idők során számos csodás tulajdonsággal ruházták fel. Úgy tartották, hogy megvéd a boszorkányság, a fekete mágia, a villámcsapás, sőt az ördög ellen is. Hogy valóban így van-e? Próbálják ki! Az viszont kétségkívül igaz, hogy kitűnő emésztésjavító, illóolaja pedig fájdalomcsillapító és baktériumölő hatású szer.

A legenda szerint Apollón, a görög isten beleszeretett Daphnéba, a szépséges nimfába, ám az nem viszonozta
az érzelmeit, s arra kérte az isteneket, hogy szabadítsák meg szerelmes üldözőjétől. Daphnét erre babérfává változtatták
az Olümposz lakói. A költőkről azt tartották, hogy Apollóntól, a múzsák fejedelmétől nyerték tehetségüket,
így lett a babérlevelekből font koszorú a költők jelképe.