Korszakalkotó cserepek

Napsütéses helyet keres Tóth Miklós a műhely sarkánál, majd a teljesítményt mérő szerkentyű két pólusát a cserép oldalán lévő csatlakozóhoz illeszti:
– Na, most figyeljen! – néz rám jelentőségteljesen.

A digitális kijelző 15,96 voltot mutat. Most megfordítja a cserepet, amelynek a szilíciumcsíkokkal hálózott oldala árnyékba kerül. A mérő most 12,27 voltot jelez.

– Ennyi energiával egy energiatakarékos égő egy szobát bevilágítana – vonja le a következtetést.
A cserép egytized négyzetméter. Tíz, egymásba illesztett cserép már számítógépet működtetne, de lehetne vizet is melegíteni vele. Két négyzetméternyi cserép elvinné a televíziót, néggyel elindulna a barkácsgép, tízzel pedig a mosógép.
Az egyetlen zavaró körülmény a feltételes mód. Hiába kész a találmány immár ötödik éve, Tóth Miklós nem tud összeszedni annyi pénzt, hogy elindítsa a gyártást.

Pedig olyan szépen indult minden 2007-ben, mint a mesében. A villamosipari szakközépiskolát végzett férfit egyszerűen sokkolta a villanyszámlája összege, ezért erősen gondolkodott, miként csökkenthetné. Nem volt idegen tőle az újítás, akkor már két üzemanyagtöltő-hálózatot is ellátott biztonsági berendezéssel. Tehetett volna ugyan a háza tetejére napelemtáblákat, ám ezek egyszerűen nem tetszenek neki. Leült tehát, és két héten belül kimódolta, miként hasznosíthatná áramtermelésre magukat a tetőt fedő cserepeket. Persze nem a már fenn lévőket.

– Kompozitalapra szilíciumcsíkokat helyezek, amelyek teflonbevonatot kapnak. Utóbbi megvédi a jégesőtől, a homoktól és az egyéb ártalmaktól – magyarázza. Ráadásként pedig mind a négy oldalra szerelt csatlakozót, hogy az esetleges korrodálódás se okozzon gondot.

Következett a Találmányi Hivatal, ahol Tóth Miklós maga is elcsodálkozott: a pofonegyszerű ötlet eddig senkinek nem jutott eszébe. Gyorsan levédette tehát, majd kivitte egy müncheni kiállításra, ahol 36 ország képviselői látták volna el megrendeléssel.

Igen, ismét a feltételes mód. A találmányból ugyanis az az egyetlen darab létezik, amit Tóth Miklós házilagosan összeállított. Semmi baj, remélte, ha ekkora az érdeklődés, biztosan nem lesz nehéz a pénzt összeszedni a gyártáshoz. Hát nehéz!

A feltaláló először a bankokhoz fordult, ugyan volna-e 600-800 millió kölcsönük a bombabiztos befektetésre. Nincs. Kereste a kapcsolatot a politikusokkal, felszólalt a hungarikumokról szóló vitanapon a parlamentben. A politikusok ígérték is, hogy összehozzák befektetőkkel, ám pénz ebből sem lett. Akkor majd a külföldi magyarok! Bennük csalódott a legnagyobbat. A találmány kellett nekik, a hasznon viszont már nem osztoztak volna.

Tóth Miklós továbbra is bőszen kutat a befektetőtárs után. Amikor januárban beszéltem vele, bizonyos volt abban, hogy áprilisban gyártani fogja a napelemes cserepeket. Most, hogy felkerestem, még csupán a gyártásra alkalmas üres termeket tudja megmutatni egy kiszuperált autószalon helyén Miskolc peremén.

Őszre össze fog jönni a pénz – reménykedik. – Hiszen a találmány korszakalkotó, ezt senki sem vitatja. És mégiscsak ez a lényeg.