Pusztuló fenyvesek

Az erdei és fekete fenyők több ezer hektárnyi területen pusztulnak a Mátra erdőségében. A tél vége óta gyorsuló, szomorú jelenség részben a régóta tartó szárazság, részben a februári fagyok számlájára írható – derítette ki az Erdészeti Kutató Intézet. A legyengült fákat ráadásul egy gombabetegség is megtámadta, mely tovább gyéríti az állományt. A fenyőpusztulás hosszú évekre munkát ad az erdészeknek, ugyanis a beteg fákat ki kell vágni és eltávolítani az egészségesek közül. A kitermelés és a megritkult területek újbóli betelepítése ráadásul komoly érvágás, mivel hektáronként több millió forintjába kerül az erdőgazdaságnak.

Jó tudni, hogy a fenyő – például a bükkel, a cserrel vagy a tölggyel ellentétben – nem őshonos a Mátrában. Trianon után, az 1930-as évektől telepítettek be nagyobb területeket, hogy elegendő faanyagot adjanak az ország gazdaságának. Korábban az őshonos lomberdők mellett csak a kastélyok kertjeit, parkjait ékesítették fenyők. A természetvédők szerint a fenyvesek idegenségét mutatja, hogy a vadak nem igazán használják búvóhelynek e részeket, táplálékot sem lelnek benne. A csapadékszegény időjárást azonban az őshonos fák is megsínylik, mivel a leveleik már a nyár derekán sárgulnak.

De nemcsak a Mátrában károsítja a természeti kincseket a vízhiány: a Bükkbe kirándulók is szomorúan tapasztalhatják a következményeit. Hiába keresik például Szilvásvárad büszkeségét, a Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesést, az ugyanis kiszáradt az aszályos idő miatt (képünkön). Igen ritkán fordul elő a mostanihoz hasonló jelenség, hogy a patak vize eltűnjön a föld alatti víznyelőkben. Sok eső kellene ahhoz, hogy újrainduljon a látványosságnak számító vízesés.