Védelem alatt a kisállatok

Az unióhoz csatlakozásunkkor komoly vitatéma volt, hogy lehet-e majd a kutyát láncon tartani. Nos, nálunk még mindig nem tiltja a törvény, ám legalább a lánc meghosszabbodott: már a kistestű ebeknél sem lehet rövidebb négy méternél. Annak a négylábúnak pedig, amelyik szabadon futkározhat, legalább tíz négyzetméternyi területet kell birtokolnia. S ha már a tartási alkalmatosságoknál tartunk: gerinces állatot nem szabad kör alakú kalickában vagy gömbforma akváriumban tartani, s a tárolóedény űrmérete sem lehet harminc liternél kevesebb.

A jövőben a gazdiknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az anya–utód kapcsolatra is: kutyát, macskát, görényt nyolchetes korukig nem szabad elszakítani a szülőjétől.

Aki olthatatlan vágyat érez rá, hogy megcsonkítsa a kutyája farkát, az csak hétnapos koráig teheti. Az állat érdekét szolgálja az is, hogy csippel azonosíthatóvá váljon – ezt a gazdának legkésőbb négy hónapos koráig kell az eb bőre alá ültettetnie.

Az állatok nagyobb jólétének szükségessége minden jóakaratú ember számára természetes. Aki másképp gondolná, azt a jogszabály a pénztárcája apasztásával igyekszik jobb belátásra bírni: a kormányrendelet ellen vétők alapesetben 15 ezer forintos bírságra számíthatnak. A vétségtől függően ezt szorozzák fel akár a tízszeresére is. Ez vár például az állatgyilkosokra, -kínzókra, -kitevőkre, -elhagyókra is. Hasonló bírsággal igyekszik jobb belátásra bírni a rendelet azokat, akik állatot emberre vagy másik állatra uszítanak. Vonatkozik ez az állatviadalok barbár szokásában bármilyen módon részt vevőkre is – kérdés, hogy ezek a büntetések visszatartják-e a tiltott küzdelmek haszonélvezőit, hiszen ők ennél sokkal magasabb összeget zsebelhetnek be egy-egy illegális harc megrendezése során.