Eltörölték, de megmaradt

Tavalyelőtt a kormány azt ígérte, hogy megszünteti a vízgazdálkodási társulásnak fizetendő érdekeltségi hozzájárulást, most mégis követelik – írta lapunknak Pintér Imre Röszkéről. A földtulajdonos arról érdeklődött, hogyan lehet, hogy a törvényt, amely megszabadította őt az érdekeltségi hozzájárulástól, a vízgazdálkodási társulás közgyűlése felülírja.

– A földtulajdonosok által kötelezően fizetendő érdekeltségi hozzájárulást a kormány 2010-ben eltörölte, hogy az adófizetők pénzéből fedezze a tevékenység költségeit – magyarázta a Szabad Földnek Krasznai Attila, a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat elnöke. – De csak 2011-ben fizetett a közcélú feladatok ellátásáért, 2012-ben erre a célra egy forint sem szerepelt a költségvetésben. Ugyanakkor az új társulati törvénnyel lehetővé vált, hogy ha a földtulajdonosokat képviselő küldöttgyűlés megszavazza, akkor a vízgazdálkodási társulat szedhet önkéntes érdekeltségi hozzájárulást. Ennek hiányában a társulás megszűnik, de fizetni ebben az esetben is kell a tulajdonosoknak, csak éppen a miniszter által meghatározott összeget – ami hektáronként 3300 forint, szemben az általunk megszavazott 1200-zal – kell a költségvetésbe befizetni. Ez esetben a vízügyi igazgatóságnak kell rendben tartania a csatornát.

A vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos problémák nem új keletűek: a földtulajdonosok régóta úgy érezték, hogy a befizetett hozzájárulásért nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Ugyanakkor vízügyi források arra hívják fel a figyelmünket, hogy az itt szedett összegek a töredékét sem fedezhetik valamennyi csatorna karbantartásának, abból csak a tűzoltásra telik. (Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő vízügyi szakember a holland, hektáronkénti százeurós összeget állította szembe a magyar, hektáronként 4-5 eurós összeggel.) A Fidesz-kormány kampányígéretét betartva eltörölte a hozzájárulást, de a második évtől nem adott pénzt a gazdák helyett a csatornák karbantartására – viszont csendben lehetőséget biztosított a társulatoknak, hogy újra pénzt szedjenek a földtulajdonosoktól, amennyiben a többségük belátja, hogy ilyen módon jobban jár.

Hogy mi lesz a vízgazdálkodási társulatok sorsa, egyelőre csak találgatni lehet. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára egy gazdafórumon azt mondta: „Teljesen biztos, hogy a vízgazdálkodási társulások vonatkozásában állami szerepvállalás lesz. Ez azt jelenti, az állam fogja átvenni.” Ennek oka az, hogy megunták „a tili-tolit, amit a magáncégek csináltak”, amelyeknek „elfogyott (…) a pénze az elmúlt időszakban, amit a gazdák befizetéséből felhalmoztak, nem tudnak utazni, nem tudnak már mit eladni”. Nem független ez attól sem, hogy Budai szerint a kamarai törvénnyel sikerült megszabadulni az agrárkamarákba befészkelt politikai ellenfeleiktől, de „még egy helyen vannak az elvtársak, a vízgazdálkodási társulatokban”.

Budai szavait azért érdemes fenntartással fogadni, mivel a té¬ma nem a VM-hez, hanem a Belügyminisztériumhoz tartozik, ahol jelenleg egy munkacsoport dolgozik a helyzet felmérésén, de a BM sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt a kérdéseinkre. Vízügyi forrásaink szerint a munkacsoport által az ősszel letett szakmai jelentés alapján születik majd döntés.