Fertőzött a föld a Hortobágy szélén

Aggasztó, ahogyan az ember, úgy a vadállomány is könnyen kerítésen belülre kerülhet, ahol nagy mennyiségű veszélyes hulladékkal érintkezik. A területet nyolc-tíz éve nem látogathatták, nem tartotta karban tulajdonosa – erre utal legalábbis a terepszemlések megfigyelése: az évtizedes fás szárú, burjánzó növényzet.

A területen tárolt és megsemmisítésre, de legalább ártalmatlanításra váró anyagok között talált a civil szervezet cianidot, az I. világháborúban alkalmazott foszgén harci gáz alapanyagaként használt trikolór-etilént, de akad szép számmal nikkelt és kadmiumot tartalmazó hulladék is. Óvatos becslések szerint az összes veszélyes hulladék összesen akár kétezer tonna is lehet.

A több éve ott álló vegyi anyagokat az azok tárolására használt fémkonténerek sem bírták, több szó szerint szétmállott, szabad utat engedve a bennük lévő anyagoknak. Ami így már a talajt és a Hortobágy folyó vizét is veszélyeztetik.

A TerepSzemle Stúdió munkatársai a múlt héten, a felfedezést követően azonnal jelezték észrevételeiket az érintett zöldhatóságnak, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek. A hatóság a tulajdonost, a budapesti Chase Corporationt már megtalálta, igaz, nem sok haszna volt belőle, a céget ugyanis felszámolják. A körülbelül négyhektárnyi terület közepén, az 1,5 hektár betonozott placcon tárolt veszélyes hulladékot felszámolni, ártalmatlanítani nem lesz egyszerű, és végképp nem lesz olcsó mulatság. Hogy a területet teljesen rendbe hozhassák, akár 100 millió forintot is igényelhetnek, számolt be lapunknak Konyhás István, a TerepSzemle Stúdió elnöke. A helyzetet megnehezíti, hogy a bevett joggyakorlat szerint először a felelős cég elszámoltatásával foglalkozik az állam, utána kezd csak a kármentesítésbe. A gond ezzel csupán annyi, hogy ez évekig elhúzódhat, a zöldhatóság pedig addig nem kezdheti el a terület kármentesítését – a veszélyes hulladék így tovább mérgezi a területet.