Ausztria, Románia, Szlovákia jobban csinálja - Nálunk miért kevés a bio?

Torockó adott helyszínt a Kárpát-medencei ökogazdálkodási konferenciának. Kiderült, Romániában háromszor nagyobb területen folyik ilyen termesztés, mint nálunk, Ausztriában pedig a terület 20 százalékán, míg itthon csak alig. Miért? – tették fel a szervezők a kérdést, azaz a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége és a nyíregyházi Keleti Kapu Ökotermesztők Egyesület. Kiderült, hazánkban másfél évtizede a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében 300 ezer hektár ökoterület elérését tűzték ki 2006-ig, ám csupán 123 ezer hektár valósult meg. Vagyis Magyarországon a termőföldterületek alig két százalékán zajlik ökotermesztés.

Romániában 350 ezer hektáron folyik biotermesztés, amely 1998-ban indult, amikor az erdélyi magyar szakemberek a magyarországi barátaiktól megkapták a biogazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat, s ezek később alapul szolgáltak az ottani biojogszabályok megalkotásának. Az előadók szerint azóta a romániai ökogazdálkodás fejlődése töretlen, most csaknem 16 500 üzemben folyik. Ugyanakkor a romániai földművelésben, állattenyésztésben nem képesek a GMO-mentesség elérésére.

Szlovákiában 1992 óta folyamatosan nagyon jó támogatási rendszer működik, ennek eredményeképpen jelenleg 180 ezer hektáron, az ország mezőgazdaságilag művelt területének 10%-án folyik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. Ugyanakkor engedélyezik a GMO alkalmazását, ami súlyosan veszélyezteti a felvidéki mezőgazdasági áruk – különösen az ökotermékek – piacát.

A biogazdálkodás drága mulatság, uniós támogatások nélkül nem lenne rentábilis. A forrásokért a Torockón tanácskozó szakemberek szerint az eddigieknél egységesebben kellene fellépniük a Kárpát-medence országainak. A hungarikum példájára javasolják a kárpátikum fogalmának bevezetését, mellyel kiküszöbölhető lenne, hogy bármelyik ország kisajátíthasson egy-egy ismert terméket, hagyományt, jelenséget.