Görcsök, puffadás ellen - Ősi fűszerszám

Hazai viszonyaink között is sikeresen termeszthető, betakarítása most kezdődik. Zsenge szárában, levelében és a még éretlen magjában a poloska váladékára emlékeztető, kellemetlen illatú vegyületek képződnek, melyek az érés előrehaladtával fokozatosan átalakulnak, és megjelennek a jellegzetes ízt és aromát szavatoló illóolajok. Ezek egy része gyógyhatású is: az emésztés elősegítésére, az emésztőszervi görcsök csillapítására szolgálnak, emellett enyhítik a puffadtságérzetet. Olaját az illatszeripar használja.

Mediterrán származása ellenére jól tűri a hideget, ám a nagy forróságot nehezen viseli. A talajra kicsit igényes: a rossz szerkezetű, túlságosan laza földön kevesebbet terem. Vízigénye közepes, akár öntözés nélkül is termeszthető, de a kritikus fejlődési időszakában (virágzáskor) kapott vízpótlást több terméssel hálálja meg. Amire viszont kényes, az a fény, nem tűr semmiféle árnyékot, csak hosszú nappalos körülmények között virágzik és érlel termést. Ami azt jelenti, hogy magját március második felében kell elvetni (és nem lényegesen később, mert akkor a termésben kevesebb lesz az értékes illóolaj), amihez föltétlenül az előző év őszén kell fölásni a földet. Jó erőben lévő és jó szerkezetű talajon nem kell trágyázni, de a jól előkészített magágy alapkövetelmény.

A magvetéshez a sorokat egymástól 30 centire jelöljük ki. A magokat 4-5 centi mély barázdába vessük, lehetőség szerint egymástól 2-3 centire. Kelés után egy-két lombleveles korban ritkítsuk meg az állományt úgy, hogy két tő között 5-6 centis távolság maradjon. (Ha ennél sűrűbb, már önmagát árnyékolja és kevesebbet terem.)

A további munkát a kapálás, illetve a gyomirtás jelenti, az esetek többségében növényvédelmet nem igényel. A betakarítást nehezíti, hogy a magok egyenetlenül érnek és peregnek, ezért ha a termések fele már érett, célszerű kiszedni az egész tövet, száraz, hűvös helyen megszárítani, s ezután kinyerni a magot. Ha pedig a levelét szeretnénk felhasználni (ételízesítésre), akkor azt virágzáskor gyűjtsük: ekkor a legtöbb benne a hatóanyag.