Kapával az éhezés ellen

Egyhektáros, fóliaházas mintakert biokertészetében jártunk. Ötféle káposztát s a mintegy 200 magyar paradicsomfajtából az ősi, egykilósra nőtt szalontait is megcsodáltuk. Mindez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Pro-Cserehát Egyesület együttműködésének eredménye. A ProLecsó program költségeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ERSTE Alapítvány támogatásai fedezik.

Az uszkai Gellén Pál zöldségtermesztő elmondta: a falujukban 400 szegény roma él, egyetlen munkalehetőségük a földművelés. Amit itt látott, példaértékű: dicséretes a kertművelők összefogása, miként az is, hogy iskolázatlan emberek így megtanulták a biotermesztést.

Réthy Katalin Hollandiában tanult ökológiai mezőgazdaságot, egy éve a Cserehát Egyesület munkatársa. A programot – melynek résztvevői maguk alakítják ki a fejlődés irányát – nemzetközi szinten is egyedülálló mezőgazdasági és településközösségi modellnek tartja.

A „friss” okleveles Fazekas József az idén lett csapattag, közmunkája után kezdettől fogva ide járt. – Bár mi otthon is termesztünk a családnak, de itt sok újat tanultam. Úgy 800-an lakunk itt, a segélyezettek között elég sok a lusta és irigy. Mikor megjelent az első termés, jöttek a lopkodók, azóta állandó az őrzés. Aki elveszi, az megpocsékolja a másét. Én már jobb’ szeretek itt kertészkedni, mert néha tízen is összejövünk, s amit közösen termelünk, az a miénk.

A bükkaranyosi Bari Kálmán – a híres roma költő, Bari Károly nagybátyja – nem tudta, hogyan kell krumplit tölteni, de tavaly óta náluk is van ProLecsó kert, s már sok mindent jól megtanult. Biozöldséget esznek a gyerekei, szeretné átadni nekik a tudását. Sajnálja, hogy példája követésére nincs meg minden romában a hajlandóság, pedig sokuknál korgó gyomorral fekszenek le a gyerekek.

Anderkó Sándor, Hejőszalonta polgármestere azt mondja: az egyesület a programmal főleg a munkanélkülieken akart segíteni, mert itt a legtöbben segélyből élnek. Eleinte nemigen tolongtak az emberek, a helybéli kertek felét gaz borította. De fordult a kocka, mert három éve az önkormányzat rendeletet hozott: aki az otthonit nem műveli, a ProLecsó csapatába se veszik be.

– Fő célunk az volt – meséli az egyesület elnöke, az ötletgazda Kassai Melinda –, hogy oldjuk a munkanélküliséget, a romák és nem romák közötti feszültséget, felszámoljuk az éhezést. Miután a projekt Muhámmád Junusz Nobel-díjas bangladesi közgazdász ötletpályázatán négy éve fődíjat nyert, az elismerés támogatókat is hozott, s beindíthattuk a zöldségtermesztést.

A képzés gyakorlatorientált, nem kell vizsgázni, de alapvető, hogy a résztvevők szeressék a csapatmunkát.

Borsodban először Hejőszalontán, majd Bükkaranyoson, míg az idén Hejőkeresztúron indult ProLecsó program. Most azon dolgozunk, hogy az ország más hátrányos helyzetű térségeiben is elindítsuk. Újabb falvakkal hálózattá erősödve a termékértékesítés is könnyebb. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tájfajtakutatása pedig segíthet abban, hogy ezek a biokertek minősített gazdaságokká legyenek.