Felismerhetetlen lett Sydney van den Bosch - kép
origo.hu
Trifla a föld alól. - Majdnem világcsúcsot döntöttek a Jászságban: a rekordtól alig három dekával maradt le az a fekete szarvasgomba, amelyet e különleges és meglehetősen drága fűszernövény termesztésével foglalkozó cég területén talált Papp Béla (képünkön), a vállalkozás egyik munkatársa, pontosabban speciálisan erre a célra kiképzett Milla kutyája.
Kép: Budapest, 2014. július 30. Papp Béla, a július 26-án Jászivány térségében megtalált rekordméretű nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) megtalálója Milla nevű kutyájával a Földművelésügyi Minisztériumban 2014. július 30-án. A minisztériumnak ajándékozott szarvasgomba súlya, amely megtalálásakor 1280 grammot nyomott, 2 dekagrammal marad el a világrekordtól. MTI Fotó: Kovács Attila, Fotó: Kovács Attila
Csaknem mindenki hallott róla, hogy hazánkban is megterem ez a föld alatt tenyésző gomba, de hogy ebben nagyhatalom lennénk, arról jóval kevesebbet. Pedig a világon csak néhány ország termel és értékesít többet nálunk. Az 1,28 kg-os magyar gombaóriást – a világrekord 1,31 kiló - preparálás után a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban helyezik el: Fekete Oszkár és Bagi István, a gombatermesztéssel és -kereskedéssel foglakozó Truffleminers Kft. tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a gombát az államnak, a Földművelésügyi Minisztériumnak ajándékozzák.
S mivel jó üzlet a szarvasgombázás, a feketepiac is rátelepedett már: szervezett illegális gyűjtők szedik össze barbár módon felkapálva, felgereblyézve a tölgyesek, mogyorósok különleges termését. Majd nepperek vásárolják fel tőlük, akik itthon, de leginkább külföldön adnak túl – általában nyomott áron – a termésen.
A rendőrség minden évben elfog tolvajokat, kereskedőket, gyűjtőket. Tavaly például Jászladányban nem kevesebb, mint kétszáz kiló szarvasgomba került elő egy autóból: semmiféle engedélyt, igazolást nem tudtak felmutatni, így hivatalos ügy lett belőle. Előtte egy ötfős társaságot értek tetten lopás közben: öt kiló – negyedmillió forint értékű – gombát kapartak ki a Jászság egyik magánerdejében, majd a zsákmányt eldobálva próbáltak menekülni, hiába.
A szarvasgomba szedése erősen szabályozott, sőt ősztől külön törvény is szigoríthatja e tevékenységet.
Amúgy 2012 óta sem egyszerű dolog: külön vizsgát kell tenni, a szarvasgomba vadászait regisztrációba veszik, sőt még a segítő kutyáik is csak kiképzés és vizsgázás után vethetők be. Ha mindez megvan, a gyűjtéshez akkor sem lehet bárhol nekifogni – nem úgy, mint más gombák szedéséhez –, hanem előzetesen engedélyt kell kérni az erdő tulajdonosától, hasznosítójától. Kivételt jelent ez alól a saját tulajdonban lévő erdőkben történő gyűjtés, ugyanis ott a tulajdonos naponta három darab, maximum 20 dekányi szarvasgombát szedhet mindenféle vizsga, regisztráció, bejelentés nélkül. A nyári fekete szarvasgombát június közepétől szabad gyűjteni, míg a téli szarvasgombát – ebből sokkal kevesebb van – novembertől.
Az országban nagyjából tízezer hektár erdő alkalmas arra, hogy megéljen benne a szarvasgomba. Viszont egyre bővül azon területek nagysága, ahol mesterségesen kimondottan e faj termesztése miatt telepítenek tölgyeseket, mogyoróültetvényeket.
Az ehető szarvasgombafajok megteremnek még a bükkösökben, a hársfa, az erdei és fekete fenyő gyökerén is. Ugyanis a szarvasgomba a felsorolt növények gyökeréhez kapcsoltan él, majd több év után kezdi növeszteni furcsa formájú termőtestét, az úgynevezett triflát. Ezt csak egy öt centinél nem szélesebb eszközzel, kézi lapátkával, késsel stb. lehet kikapargatni, nagyobb eszközt, netán ásót használni tilos, mert azok roncsolnák a gombafonalak szövedékét, így a következő évi termés esélyét rontanák.
Piacokon is találkozhatunk szarvasgombával, ezek azonban általában nem a fekete, hanem a világosabb színűek és olcsóbbak. A legdrágább, fehér szarvasgomba az olasz és az adriai területeken igen kis számban tenyész.
Hogy mennyi szarvasgomba terem Magyarországon, arról nincs adat, éppen a megbecsülhetetlennek tartott feketézés miatt. A hivatalos gyűjtők egy évben általában 20 tonnányit szednek össze és értékesítenek 80-90 százalékban külföldön.
Az ár igen változó, minőségtől és fajtól függően kilónként 20–60 ezer forint között mozog, de a ritkább és értékesebb fajokért akár 600–800 ezer forintnak megfelelő összeget is fizetnek.
origo.hu
astronet.hu
life.hu
vg.hu
teol.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
nemzetisport.hu
bama.hu
origo.hu