Világszám! Kecskeméten mutatták be

Hogy milyen is a vízház? Még nem laknak benne, nincs senkinek a tulajdonában.

A világ egyelőre a prototípust csodálhatja, amely nem nagyobb, mint egy japán teaház. De a lényege így is jól látszik: a falak külső és belső rétege, illetve a dupla üvegfelületek között áramló víz. A padlót és a mennyezetet is folyadékkal töltötték fel, ami a kiegyenlítő hatás következtében növeli a komfortérzetet. Nagyon leegyszerűsítve: télen fűt, nyáron hűt, a lakás minden szegletében egyformán. Nincs szerepe az épület tájolásának sem. Nem feltétlenül kell az egész épületet ezzel a technológiával megalkotni, alkalmazható részmegoldásként is, például a homlokzatnál vagy a tetőnél. Érdekes és látványos.

Mivel a feltaláló, Gutai Mátyás kecskeméti építész Japánban él és dolgozik, nem tévedtünk nagyot, hogy a folyadékpanel létrejötte is japán ihletésű. Éppenséggel műszaki egyetemistaként olvasott először a szigetország építészetéről – ettől kezdve oda vágyódott. Cserediákként sikerült is eljutnia a tokiói egyetemre, ahol professzora a fenntartható építészet felé terelte az érdeklődését. Aztán felvételizett és bejutott a mesterkurzusra. Közben Budapesten is befejezte a műszakit, Tokióban pedig megvédte a doktoriját. Marasztalták, ma tanárként dolgozik a távolban.

A fiatalember különleges technológia után kutatott. Ha a Föld 73 százalékát borító víz kiegyenlítő hatású, akkor erre az elvre alapozva lehet folyadékpaneleket is építeni. Ezzel el is dőlt, hogy nem hagyományos, hanem hibrid épületszerkezet mellett teszi le a voksát. Nem feltétlenül jobbat akart, csak mást. Ami pedig a költségeket illeti: ez a technológia különlegességénél fogva is drágább, mindazonáltal hosszú távon kifizetődő.

Gutai Mátyás 2010-ben szabadalmaztatta találmányát, majd hozzálátott a fejlesztéshez. A prototípus létrehozásában, a mérések elvégzésében a Budapesti Műszaki és a Tokiói Egyetem vett részt.

Már „csak” a megépítés maradt hátra, amelyben Berényi Milán közgazdász, a feltaláló egykori osztálytársa segédkezett. Harminchatmillió forint támogatást nyertek az Európai Uniótól. A kísérleti épület már tavaly elkészült, de csak most mutatták be a szakmai érdeklődőknek. Nagy a kereslet iránta szerte a világban.

– További kísérletezés következik – mondja az építész. – Partnereket kell találni a találmányhoz és ki kell alakítani a stratégiát a nemzetközi piacon. Nagy jövője van ennek az építészeti gondolkodásnak, akár az életművemet is alapozhatom a vízházra, most éppen könyvet írok róla.