Megmutatta, mire képes: ez a tök mindent kibír

Kezdjük a legfontosabbal: finom és nem lehet elrontani. A nagyjából 1,5-2 méter hosszú, 8-12 centi átmérőjű termések az ágasfáról egészen a földig lógnak. A frisseket még hámozni sem kell, de az idősebb, fásabb héjú terméssel sincs sok gond, ugyanis belül puha, a húsa szeletelhető, kevés és kicsi a magja. A kolbásztökből mindent meg lehet főzni, amit a spárgatökből és a cukkiniból szoktunk. Lehet rántani, jó főzeléknek, s ami a formájából adja magát: könnyen tölthető. Íze egy kicsit édesebb a hagyományos töknél, s egy fokkal zamatosabb a cukkininál. De a padlizsán is helyettesíthető vele, mert a húsa nem fő szét könnyen, így szépen szeletelhető, s rakott zöldségekhez, lecsóba is használható.

Termesztése egyszerű és hálás. Bár a szakirodalom májusi vetést javasol, nálunk a magja csak a borsó letermése után, másodveteményként került a földbe júliusban. Két ásónyomnyi mélyen kiástam egy gödröt, az aljára félig érett nyúl- és tyúktrágya keveréke került, rá egy kis föld, majd 5 centi mélyen a tökmag. Aztán vártunk, előbb türelmesen, majd félve: feleslegesen dolgoztunk? De nem, kiderült, hogy a csírázásához több idő és türelem kell: míg az uborka, spárgatök, cukkini néhány nap alatt kikel, addig a kolbásztök vastagabb magja akár két hétig is „dolgozik” a földben, mire csírázik.

Később már nagyon féltettem a karókra futtatott kolbásztököket a csúnyán fertőző peronoszpórától, lisztharmattól, de nem kellett volna. E tökféle – legalábbis az idén – nálunk károsodás nélkül bírta a gombák tobzódását. Míg az uborkák, kevésbé a cukkinik levelét megette a gomba, ezt nem. S a három tő tök teljesen egymásba gabalyodva hozta indáit, melyeket csak az első időben kell kicsit terelgetni, kötözni; majd a fehér virágözön következett; aztán pedig a termés. Nálunk tucatnyi lóg le a karókról, egyenként 3-4 kilós példányok. Hetente egyet dolgozunk fel a konyhában. Biztosan marad majd – mert hagyunk – olyan is, amelyet kiszárítunk: főleg a girbegurba, kanyargós példányok lehetnek a lakás díszei.

Aki termesztett már lopótököt, tudja, hogy mire számíthat: a kolbásztök hasonlóan vastag, barna és kemény héjat növeszt, s a magjaik is hasonló formájúak. Egyébként négy cukkinibokrunk közül kettő még mindig terem, igaz, a leveleik nagy részét már eldobták, de a hajtásvégeken hetente 2-3 kisebb termést még kinevelnek.