Kertésznaptár: Ollóval a kézben

- A gyümölcsfák és bokrok metszése során érdemes legelőször a láthatóan sérült, elszáradt, túlságosan befelé növő gallyakat, ágakat, továbbá a párhuzamosan növő vagy egymást keresztező koronarészek egyikét eltávolítani. A rendszeresen metszett fákról kevés vastag ágat kell levágni, de ha mégis szükséges, ezek nagy sebfelületét feltétlenül kezeljük. Elsősorban a külső koronatérben munkálkodjunk, hogy annak szellősebbé tételével bejuthasson a fény a korona belsejébe is. Igyekezzünk úgy visszametszeni, ritkítani, hogy közben az eredeti koronaforma is megmaradjon.

- Tervezzük meg a zöldségeskertet, gondoljuk át, miből mennyit igényel a konyha, s már kezdhetjük beszerezni a szükséges vetőmagokat, mert most még bő a választék. Eldöntendő az is, milyen zöldségfélét neveljünk palántáról. (Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy helybe vetve jó néhány zöldségféle edzettebb és ellenállóbb lesz, mint ha a palántáját ültetjük el – igaz, később hoz majd termést.)

- A tavaszias idők beköszöntével gyakrabban látogassuk a pincét és a tárolót is. Válogassuk ki a beteg, hibás terményeket (amelyeket megtisztítva még hasznosíthatunk), figyeljünk jobban a pincében tárolt borra úgyszintén. Ha jelentősen melegszik a tárolótér, gyakrabban, illetve hosszabb időn át szellőztessünk. A tárolóban teleltetett dália, kánna, begónia és kardvirág gumói igen kényesek: a túlságosan száraz környezetben megfonnyadnak, ha pedig sok nedvesség éri őket, megrohadnak. Hetente (alacsony hőmérsékleten kéthetente) és mérsékelten öntözve a gumókat, s gyakran szellőztetve a tárolóterüket, megóvhatjuk őket a veszélyektől. Mostantól több figyelmet igényel az edényes díszeink (muskátli, leander) öntözése, tárolóhelyük szellőztetése is.