Ördögcérna - de nem mindegy, melyik

Az Amerikában sztárokkal reklámozott, tibeti eredetű gyümölcs a Lycium chinense, azaz kínai ördögcérna (képünkön), amit Ázsiában vágyfokozóként is ismernek, Európában pedig a fiatalságot és szépséget megőrző „boldogság bogyójaként” hirdetnek. Az ajánlások szerint hihetetlen mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Aszalvány formájában reggel és este 15 szemet kell elszopogatni belőle vagy müzlibe keverve fogyasztani.

A nálunk is gyakori közönséges ördögcérna (Lycium barbatum) pedig 2-3 méter magasra növő, erőszakos útszéli bokor, ívesen lehajló, tövises ágakkal és kicsi, piros bogyókkal. Ez az igénytelen Lycium faj (amelyet neveznek sefűsefának, szopókának, boszorkányhegnek is) még dísznövénynek sem jó, a termése pedig egyenesen mérgező, legalábbis az éretlen bogyója. Egyes ajánlások nem vetik el az érett termés fogyasztását, de csak erős mértéket tartva. Az viszont már elég egyértelmű, hogy mindkét ördögcérna (tehát a Lycium chinense és a Lycium barbatum) zöld hajtásai atropinmérgezést okozhatnak. Ennek tudatában teszik föl a kérdést egyes kutatók: nem lehet, hogy az áhított „kitűnő közérzetet” a növényben található, enyhén kábító hatású alkaloid okozza?

Olvasónk levelében mellékelte a kódot, amelyet a gojibogyóként vásárolt növény azonosítójaként kapott. Ezen a következő olvasható: Lycium sp. A botanikában az sp. a latin species szó rövidítése, ami fajt jelent. Akkor használatos, ha nem tudjuk vagy nem fontos a faj neve, elég a nemzetség megnevezése. Ezt tudva, az olvasónk által vásárolt Lycium bizony akármi is lehet…