Utólag már nem érik be

Ha hihetünk a feltételezésnek, a cseresznye a mai Törökország területén lévő Anatóliából, pontosabban Giresun városából került az ókori görögök, majd a rómaiak asztalára. (A faj latin neve, a Cerasus vélhetően innen származik.)

Zöld FöldValló László2015. 06. 11. csütörtök2015. 06. 11.

Kép: Elvira major kísérleti gyümölcsös fa csersznye szüret szedés gyümölcsfa nyár napszámos munka egészséges táplálkozás 2003 06 17 Fotó: Kállai Márton

Utólag már nem érik be
Elvira major kísérleti gyümölcsös fa csersznye szüret szedés gyümölcsfa nyár napszámos munka egészséges táplálkozás 2003 06 17 Fotó: Kállai Márton

Az ókori népek a kissé kesernyés, apró gyümölcsű vad változatot fogyasztották, de már őket is elbűvölte a fa termete és virágpompája. (Mint ahogy máig elbűvöli a japánokat, akiknél a cseresznyevirág nemzeti jelkép.) 

A későbbi korokban Nagy-Britanniában, illetve a németalföldi területeken termesztették, nemesítették – az első hazai nagy gyümölcsű fajták is nagyrészt német földről kerültek hozzánk. Táplálkozási értéke kiemelkedő, ami az érett gyümölcsben jut a csúcsra. (Különösen a korai fajtáknál elterjedt, rossz gyakorlat, hogy féléretten szedik le, pedig a cseresznye nem utóérő!) 

Az érett termésben sok a cukor, de átlagon felüli a magnéziumtartalma is (ami jótékonyan hat a szívműködésre). Ásványi anyagai a csontot táplálják, fogyasztásuk ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezet számára. Színanyagai (karotinoidjai, antociánjai) gyulladásgátlók. Egy jó marék cseresznye naponkénti elfogyasztásával számottevően csökken a vér húgysavszintje, ami az ízületi betegségek ellen hat jótékonyan. A vadcseresznyefa bútoranyagként is fontos: könnyen szárítható, minden szerszámmal megmunkálható, jól lakkozható. 

Eredeti vörösesbarna tónusát gyakran pácolással teszik még vörösebbé. Napjainkban széles a hazai cseresznyefajtaválaszték, szám szerint a harmincat közelíti. Noha vannak már öntermékenyek is, de a szakemberek – főként időjárási okok miatt – több fajta együttes telepítését javasolják a bő termés érdekében. Termesztésében kiemelkedő jelentőségű gyökérzetének levegőigénye. 

E szempontból a mélyrétegű, középkötött vályogtalajok az ideálisak számára, de csak abban az esetben, ha a vízzáró réteg (agyag, sziklapad) legalább kétméteres mélységben helyezkedik el. Ha ennél feljebb, akkor a már terebélyesedő fa elpusztulhat. 

Az érett cseresznyéből lé, dzsem, lepénybe, rétesbe való gyümölcshús készíthető. A termés fagyasztható, elsősorban a tömör húsú, nagy gyümölcsű fajták. A barnulás megakadályozása érdekében tanácsos a kimagozott gyümölcshúst 40 százalékos cukoroldatban eltenni a mélyhűtőbe.

Ezek is érdekelhetnek