Elgurult a huncut gyümölcs

A hírnevet még mindig őrzik a helybeliek, hamarosan Dinnye Fesztivált is rendeznek a községben, csak éppen a dinnye termőterülete 4-500-ról 10-20 hektárra csökkent. A téeszidőkben a termelő megkapta a haszon 35 százalékát, a költségeket pedig az utolsó fillérig a szövetkezet állta. De nem csak a faluban tudták a csányi dinnyések hírét: tavasszal a férfiak egy része felkerekedett és vitte a szakértelmét szerte az országba. Épültek is a dinnyéből a házak a faluban. A Dinnye Védegylet 1999- ben alakult meg, ám a dinnye ma már nem üzlet, ezért a termelők átálltak az uborkára és más zöldségek termesztésére. Így aztán a védegylet nevébe bekerült a „zöldségtermelő” bővítmény is.

Hogy miért hozott évről évre veszteséget a dinnye? Először is a kiszámíthatatlan időjárás miatt. Növelte a költséget, hogy eltűntek a szarvasmarhák az istállókból, s velük a trágya is, így műtrágyával kellett pótolni a talajerőt. A fiatalokat sem vonzotta túlzottan a „rabszolgamunka”, elmentek a községből, helyettük napszámosokat fogadnak a családi gazdaságba. No meg a vízhiány: míg másutt 6-8 méterre van a talajvíz, Csányban egy-egy kút fúrásához ennél jóval mélyebbre kell lehatolni, ami jócskán drágítja az öntözést. Gál Tiborné alpolgármester, a védegylet oszlopa az augusztusi fesztivál szervezésében is tüsténkedik. Némi nosztalgiával mondja: miután az országot megtanították a dinnyetermesztésre, tőlük „elgurult” ez a huncut gyümölcs. Hogy hová?

Hát például a békési Medgyesegyházára, a Jászságba. Jászszentandráson Balajti Attila 1-2 hektáron vágott bele a dinnyézésbe. Immár 12 éve foglalkozik ezzel, de állítja, hogy egyre nehezebb, mindig akad valami baj vele. Ha jön a forróság, öntözni kell. A külföldiek a 3-5 kilogrammos dinnyét keresik, a hazai vevők a 10-15 kilóssal is elbírnak. Egy kilogramm dinnye önköltsége úgy 30-35 forint, ebben benne van a saját munkája is, ami a szezonban napi 20 óra.

Ilyenkor a családjával alig találkozik, ezért is gondolkodik azon, hogy felhagy a dinnyézéssel. Kérdem, miért a vastag héjú, csíkos dinnye uralja a piacot? A válasz: ezt lehet a kamionban sérülésmentesen szállítani az országhatárokon át. Ültetett egyszer ezer tő vékony, zöld héjú, kecskeméti Nosztalgia fajtát, de egy hidegebb éjszakán mind lefeküdt. Így aztán marad a csíkos, amelyik a betegségekkel szemben ellenállóbb, az extrém időjáráshoz is jobban alkalmazkodik. Így aztán hiába álmodozom a mézédes, sárga belű, Vencsellői dinnyéről, amit gyerekkoromban a nagyapám a sárospataki piacon vett.

Ma inkább a külföldi vásárlók ízléséhez szabják az itthon termesztett dinnye fajtáját. A csányi fesztiválon azért talán lesz mutatóban olyan is, amilyet mi szerettünk régen.