Fenség és nyugalom

Mindmáig elsősorban temetővirágként tartjuk számon, pedig – főleg a színes virágúak között – bőven akadnak olyan nemesítések, amelyekről meg nem mondanánk, hogy krizantémok. Ennek is köszönhetően kezd kilépni a kegyeleti virág egyoldalú és szűk szerepéből – meg azért is, mert napjainkban már szinte az év minden időszakában kapható. Mert igaz, hogy szabadföldön a krizantém csak akkor nyílik, ha a nappali megvilágítás 10-12 órára, a hőmérséklet 15 fokra csökken, de minthogy a kertészetekben e körülményeket mesterségesen is előidézhetik, nem kell megvárniuk az őszi hűs, rövid nappalos viszonyokat. (Az is igaz viszont, hogy mivel a pótmegvilágítás és a hűtés-fűtés költségei igen tetemesek, így idehaza csak kevesen vállalkoznak erre, ezért az év nagy részében kapható vágott és cserepes krizantémok többnyire afrikai kertészetekből érkeznek hozzánk.) A télálló fajták elvileg nem igényelnek különösebb védelmet, de – biztos, ami biztos – tanácsos lombbal, fűkaszálékkal takarni a tövüket. A gömbkrizantémok azonban fagyérzékenyek, ezeket legegyszerűbben úgy védhetjük meg, ha fagymentes, világos helyen (üvegezett verandán) teleltetjük. A kertben virágzó töveket fátyolfólia- takarással védhetjük meg a kora őszi fagyoktól.