Mekegő gyógytejgyár

A változást korunk táplálkozástudatos fogyasztói idézték elő, akik az „ételed az életed” jegyében a legteljesebb értékű élelmiszereket részesítik előnyben, melyek közé a kecsketej is odatartozik. Teljes joggal, hiszen ha azt állíthatjuk róla, hogy a kecske tejének beltartalma áll legközelebb az anyatejéhez, és kiválóan alkalmas az anyatej kiegészítésére vagy a baba szoptatás utáni táplálására, akkor az valóban értékes táplálék.

A tehéntejhez képest jóval kisebb mennyiségű tejfehérje-allergént tartalmaz, így az erre érzékenyek is ihatják. De mert laktózból is kevesebb van benne, a laktózérzékenyek is könnyebben emészthetik. A kecsketejben lévő zsírok is kedvezőbb összetételűek, mint a tehéntejben találhatók: jobban emészthetők, gyorsabban hasznosulnak, nem tárolódnak testzsírként a szervezetben.

Ugyanakkor e zsírfélék csökkentik az összkoleszterinszintet, ezért a kecsketej fogyasztása mérsékli a szívbetegségek kockázatát. Ásványi anyagai közül jelentős kalcium- és foszfortartalma a csontszövetet erősíti, a cink és a szelén pedig antioxidáns hatású, illetve védelmet nyújt az idegrendszer sorvadásos betegségeinek megelőzésében.

Rendszeres fogyasztása segíti a vas felszívódását, ezáltal a hemoglobinképzést a szervezetben, így felgyorsítja a vashiányos vérszegénységben szenvedők gyógyulását. S mivel a kecske szinte minden növényi táplálékot elfogyaszt, ha a takarmányát gyógynövényekkel egészítik ki, alkalmassá válik speciális gyógytej előállítására is.

A kecskesajt már az ókori időkben is nagy becsben tartott étek volt (olyannyira, hogy Homérosz említést tesz róla az Odüsszeiában). Markáns ízű, igen tömény élelmiszer (zsírtartalma 40-50 százalékos), ezért alkalmanként csak kevés kell belőle.

Sokféle formában készül, így lehet lágy, félkemény és kemény, natúr, fűszeres vagy éppen penészes, de létezik tehén- vagy juhtejjel kevert változata is. A sajton kívül a kecsketúró, valamint a tejsavóból készült orda is értékes, ízletes táplálék.