A Szabad Föld Kertje: Eljött a borsó ideje

Érdemes megkezdeni a talajmunkát: például trágyázhatunk, áshatunk, ágyásokat alakíthatunk ki.

Gyomlálni is van mit: a tyúkhúr és társai szépen felszaporodtak a télen, érdemes sűrű fogú gereblyével ezeket felszaggatni, aztán, ha van otthon baromfink, eléjük vetni. Tyúkjaim, kacsáim egész nap bogarászták, tépkedték, falták a friss, zöld takarmányt, keresgéltek a gyökerekkel felszaggatott hantok között is. S láss csodát, találtak is néhány hernyót: zöldet, barnát, drappot. Nagy részük valamelyik bagolylepkefajhoz tartozik, s tavaly előszeretettel ették be magukat a paprikába, paradicsomba.

Bár viszket az ember tenyere, azért jó, ha nem kapkod, de vetni, ültetni mégis lehet: például fokhagymát, és vethetünk télálló borsót, répát, petrezselymet, salátát és retket is akár. Ez – ha visszajönne a tél – olyan, mintha tél alá vetettünk volna még novemberben, decemberben.

Lényege, hogy e magok csak akkor indulnak be, amikor jónak látják. Ha kicsíráznak, kihajtanak és utána jön a zimankó, akkor sincs nagy baj, mert bírják a kisebb fagyokat is. A kérdés csak az, hogy mennyi ideig tart a tél. Tavaly február elején vetettem retket egy fotózás kedvéért. Nos, e magok ritkábban ugyan, de kikeltek, majd meghozták a termésüket. Ne kapkodjunk a palántaneveléssel sem, ha csak nincs fűtött hajtató berendezésünk. (Kivételt ez alól a zeller jelent, mert nagyon lassan kel ki, és még ennél is lassabban fejlődik kiültethető méretig. Tehát ezt vethetünk.)

Április végéig ugyanis két és fél hónap van még hátra, ennyi idő alatt túl nagyra és általában gyenge, nyurga szárat hozva nőnének meg szokásos palántafajtáink. Érdemesebb tehát február végéig, március közepéig várni ezzel. Hasonló a helyzet a káposztafélékkel is. Míg az uborka- és tökfélék palántanevelését csak március végén, április elején kezdjük el. Utóbbiakat egyébként jobb a fóliasátorban elvetni, s ott is nevelni néhány hétig – a szobában szinte mindig vékony, törékeny szárat hoznak e zöldségek palántái.

FÓLIA A FA ALATT.
Ha marad ez a jó idő, nagyobb munkába is belevágok: három éve emelt fóliasátramat mára megette az idő. Most a régit kellene szétszedni, helyét felásni, trágyázni, majd egy új helyen, új fóliával felállítani a vázat. Hogy hová építsünk ilyen sátrat? Ha tehetjük, akkor olyan helyet válasszunk a kertben, ahová délig besüt a nap, míg a délutáni napsütéstől már védi valami. Nálunk a kerítéstől néhány méterre áll egy nagyobb diófa, nos, annak közelébe fogom felállítani a sátrat. A lényeg, hogy nyár elejéig, míg a fa lombozata hiányzik, illetve kicsi, egész nap kapja a melegítő fényt a sátor, nyáron pedig, mikor túlmelegedne, már délutáni árnyékot/félárnyékot kap. Ezúton talán elkerülhető, hogy 40-50 fok kialakuljon napközben a sátorban, így egész évben lehet növényeket termeszteni majd a fólia alatt, nem kell annyit bajlódni a szellőztetéssel, árnyékolással. Úgy láttam, egy jobb minőségű fólia négyzetmétere 200 forintnál kezdődik, nekem kell nagyjából 100 négyzetméter, így körülbelül 20 ezer forintos beruházást kell végrehajtanom. Igaz, ez a fólia legalább 4-5 évig bírja. E költség már az első évadban megtérülhet: tavaly és előtte is nagyjából 20-30 ezer forint értékű palántát sikerült felnevelni – ez nagyjából 300-400 tő paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, cukkini, egynyári virágot jelentett –, majd decemberig folyamatosan paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát termeszteni a sátor alatt. Azaz egy évadban bejön a fólia ára, vagyis megéri a kiadás. A sátorral február végéig kellene végezni, mert alatta márciusban már salátát és retekféléket, zöldhagymát akarok termeszteni.