Guta üti a kajszit

Aligha ismeretlen olvasóink körében a kajszigutaütés fogalma, a gutaütött fa látványa (e sorok írója is így vesztette el két kajsziját, az egyiket a fa 6, a másikat 16 éves korában). A gutaütés egy máig rejtélyes betegségegyüttes találó népi elnevezése; a kajszi egyes ágain vagy az egész fán a levelek egy-két héten belül elfonnyadnak, majd elszáradnak, ami jellemzően május- júniusban és a 6-8 éves fákon következik be. A kórság hátterében a fa szerves tápanyagokat szállító háncsrétegének teljes pusztulása áll. A kérdések kérdése ma is: ez miért következik be?

A kutatók szerint az okok igen sokrétűek, de napjainkban a legtöbben elsősorban a kórokozók fertőzésének következményeként tartják számon a gutaütést. Ezen belül is leginkább a fitoplazmás betegséget teszik felelőssé. A fitoplazmák (melyeket 1967-ben fedeztek fel japán kutatók) a növénykárosító szervezetek speciális csoportját képezik, nem azonosak a régebbről ismert mikroplazmákkal (melyek állati és emberi betegségek okozói). E mikroszervezetek azért is nehéz esetek a növényvédelem számára, mert olyan sejtfal nélküli lények, amelyek mesterséges táptalajon nem tenyészthetők, életüket a növények háncsszöveteiben élik és ott is szaporodnak. (A szilvalevélbolhák terjesztik őket, amelyek nálunk is megtalálhatók, de egyelőre nagyon keveset tudunk róluk.)

A fitoplamza, amivel már sajnos a faiskolában megfertőződhet a csemete, gyakran tünetek nélkül lappang a kajszi szöveteiben az első nagy termésig. Ak- kor aztán kimutatja a foga fehérét úgy, hogy az egész fa elpusztul belé. Kézenfekvő, hogy az első számú teendő a fertőzésmentes szaporítóanyag előállítása. Igen ám, csakhogy e kórságra még nem létezik gyors kimutatási módszer, a fás teszt eredményére évekig kell várni, ami nagyon megnehezíti a fitoplazma kiszűrését.

NÉGY ÚJ SÁRGABARACK.
Tavaly négy új magyar nemesítésű kajszibarackfajta kapott állami elismerést. Ezek egyike a Ceglédi zamatos, amelyik a Rózsakajszi és a Mandulakajszi keresztezéséből született. Mutatós gyümölcse igen zamatos, a himlővírusra, a moniliára nem érzékeny. A Corred szép piros fedőszínével, a Corlate kifejezetten édes ízével, a Corfirm pedig erős növekedésével és bő termésével tűnik ki. Az új fajtákkal még a faiskolások is csak most ismerkednek.