Bimbódzó bioforradalom - Vajon felismerik-e ezt a magyar gazdák is, lépnek-e még idejében?

AMIKÉNT TERJED az egészséges életformára való törekvés Európában, úgy növekszik az igény a biotermények iránt. Ezt tőlünk nyugatabbra már bizonyosan felismerték – tapasztaltuk észak-németországi utunkon, melynek során több biogazdaságot is felkerestünk.

Zöld FöldHardi Péter2016. 05. 19. csütörtök2016. 05. 19.

Fotó: Heiner Brassart

Bimbódzó bioforradalom - Vajon felismerik-e ezt a magyar gazdák is, lépnek-e még idejében? Fotó: Heiner Brassart

Ezer hektáron bio? A vegyszerezésre és műtrágyázásra esküdő gazdálkodók bizonyára csóválják a fejüket: ilyen nincs. Nos, aki így gondolja, annak javaslom, látogasson el a Friedrichsgabekoogban található Westhof-BIO gazdaságba, de legalábbis kattintson rá a honlapjukra, hogy meggyőződhessen róla: bizony, létezik ilyen! A Carstens család, mely a gazdaságot viszi, a '70-es években tért át a biogazdálkodásra, s búzát, cukorrépát, paradicsomot, sárgarépát, borsót, epret termel. Ma övék az egyik legnagyobb németországi üvegház – körülbelül négy hektár területű –, ahol 70 ezer paradicsompalántát nevelnek, s nem is akármilyeneket: egy-egy palánta 16 méter hosszúra nő meg és 13 kiló kiváló zöldséget lehet róla szüretelni.

Ottjártunkkor éppen kaliforniaipaprika-mezőt csodálhattunk az üvegház egyik szegletében – persze szigorúan csak az előtérből, oda is csak különféle fertőtlenítési eljárásokat követően léphettünk be. Hiába, no, ha nincs vegyszer, az üvegházban fokozottan kell ügyelni a fertőzésveszélyre.

A Schinkel település határában lévő Gut Rosenkrantz gazdaság németországi viszonylatban is kuriózum. Tulajdonosa, Ernst-Friedemann Freiherr von Münchhausen ugyanis vérbeli arisztokrata: családfáját a XIII. századig vezeti vissza. Sok száz éve épült, ugyanakkor fejedelmi kényelemmel ellátott kastélya előszobájában fogadott bennünket – ahol mindent áthatott az erős silószag. Ez azonban csöppet sem zavarta, miközben részletesen magyarázta a legmodernebb biogazdálkodás fortélyait.

A csaknem 500 hektáron termelt biogabona döntő részét feldolgozza, terményei Európa 700 pékségébe jutnak el. S hogy jól csinálja, azt mi sem bizonyítja inkább, minthogy éves forgalma több mint 60 millió euróra rúg.

Az adatok egyébként arról árulkodnak, hogy az unióban valóságos bioforradalom robbant ki. Az utóbbi évtizedben mintegy 500 ezer hektárral növekszik évente az a termőföldterület, amelyen visszatérnek a hagyományos és egyben nagyon is korszerű mezőgazdálkodásra: az unióban összességében ma már több mint 10 millió hektárt nem ér sem műtrágya, sem vegyszer. Ennek csaknem ötöde spanyolországi, ha pedig ehhez az olasz, német, francia és egyesült királyságbeli területeket is hozzávesszük, megkapjuk az európai bioterületek több mint felét.

Hódít a bio az állattenyésztésben is: már öt évvel ezelőtt 2,6 millió szarvasmarhát neveltek a bio előírásai szerint, s ez a szám azóta is csak növekszik. Az unióban az olíva egyharmada bio, a gyümölcsök egyötöde nem látott permetet, s nem sokkal maradnak el ettől a bioszőlőültetvények sem. A forgalmazott biotermények értéke ma már jócskán meghaladja a 20 milliárd eurót.

S hogy miként jutnak el a biotermények a fogyasztókhoz? Jó példa erre a Hamburg közelében lévő Ahrensburg település egyik vállalkozása, a Die Grüne Kiste (Zöld doboz). Magyar fogalmak szerint leginkább csomagküldő szolgálathoz lehet hasonlítani: hetente kétezer helyről veszik fel a megrendelést a biotermékekre, jelzik az igényt gazdáknak, ők beszállítják a terményt, a Die Grüne Kiste pedig összeállítja és kiszállítja a kért árut. Az éppen húsz éve alapított cég éves forgalma mára megközelíti a 2 millió eurót.

Jó üzlet tehát a bio Európában, s az igény egyre növekszik rá. Vajon felismerik-e ezt a magyar gazdák is, lépnek-e még idejében?

Ezek is érdekelhetnek