Kivirágzott a Tisza - De milyen virág is a tiszavirág?

Egykor általános volt a tiszavirág Európa kontinentális klímájú országaiban, de napjainkban már szinte csak nálunk lelhető fel. Hungarikum lett belőle, a Tisza jelképe.

Zöld FöldValló László2016. 06. 25. szombat2016. 06. 25.

Kép: A man rows in his boat on the Tisa river as millions of endemic insects Palingenia Longicauda, Europe's largest mayflies, mature and begin to fly from the Tisa river, near the town of Kanjiza, some 160 km (100 miles) north of Belgrade, Saturday June 21,2008. The rare phenomenon that attracts many scientists, tourists and nature lovers is called Tisa Blossoming, and lasts only a few hours every year. (AP Photo/Jaroslav Pap), Fotó: JAROSLAV PAP

Kivirágzott a Tisza - De milyen virág is a tiszavirág?
A man rows in his boat on the Tisa river as millions of endemic insects Palingenia Longicauda, Europe's largest mayflies, mature and begin to fly from the Tisa river, near the town of Kanjiza, some 160 km (100 miles) north of Belgrade, Saturday June 21,2008. The rare phenomenon that attracts many scientists, tourists and nature lovers is called Tisa Blossoming, and lasts only a few hours every year. (AP Photo/Jaroslav Pap)
Fotó: JAROSLAV PAP

De milyen virág is a tiszavirág? Természetesen nem virágról van szó, hanem egy termetes, 8–12 centi hosszú, színpompás, szárnyas kérészfajról (Palingenia longicauda), melynek rajzása, azaz hatalmas tömegben való repülése és párosodása a víz tükre fölött szinte kivirágoztatja a folyót. E látványnak a szerencsés „tiszavirágvadászok" részesei is lehetnek júniusban. A rajzás az Alsó-Tiszán kezdődik, a folyó középső szakaszán folytatódik, majd a Felső-Tiszán fejeződik be.

A pete, illetve az abból kikelő tiszaviráglárva a víz fenekén kezdi meg önálló életét. Mintegy három éven át tartó lárvaéletében az iszap szerves korhadékát fogyasztja, miközben számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgál. Egy-egy alkalmas telepen (folyókanyarokban) 2-3 millió lárva is él együtt, de ez a szám kedvező körülmények között a 7-8 milliót is elérheti.

A három év alatt a lárvák hússzor is vedlenek, az utolsó után rajzanak, ami az esti órákban kezdődik és mintegy három órán át tart. Ennek nyitányaként az utoljára vedlő lárvák fölemelkednek a felszínre (amiben a „bőrük” alatt felhalmozódott gáz segíti őket), s ott bújnak elő a lárvabőrből a kifejlett, szárnyas rovarok.

Először a hím kérészformák jelennek meg, melyek a partra repülnek és vedléssel lesz belőlük valódi, párzóképes rovar. (Amíg vedlenek, röpképtelenek, így sokat zsákmányolnak belőlük a madarak.)

A teljesen kész, hosszú faroktoldalékkal büszkélkedő hím kérész a víz fölött repülve párkeresésre indul, és találkozik a nősténnyel, amely a lárvabőrből kibújva máris párzóképes.

A sikeres nászt követően a nőstény a petéknek helyet keresve elindul a folyó fölött, a folyásiránnyal szemben 5-10 méteres magasságban repülve. Alkalmasnak ítélt helyen leereszkedik a vízre, ahol lerakja petéit, amelyek lesüllyednek a mederfenékre, a belőlük kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába. A kifejlett kérészek (hímek és nőstények) csak néhány óráig élnek – innen a kérészéletű kifejezés.

A tiszavirág védelme az élőhelyére és minden alakjára kiterjed, következésképpen a lárváját horgászcsaliként használni tilos.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek