Csodálatos bordáskel

S hogy miért csodálatos? Mert egy hónap alatt megnő, kora tavasszal is, de másodveteményként szintén kiválóan termeszthető. Júliusban elszórjuk a magot, amely két-három nap alatt kikel. Aztán csak arra kell vigyázni, hogy a répabolhák, a meztelencsigák, a különféle hernyók ne tegyenek benne akkora kárt, hogy a növény fejlődését hátráltassák – s aztán egy hónapon belül ehetjük is. Levélbetegsége nincs sok, ráadásul a rövid tenyészidő miatt a gombának, baktériumnak alig van ideje megtámadni.

Sokoldalú a felhasználhatósága: nagyon kellemes, enyhe retek-mustár aroma mellett finom, könnyű zöld ízű növény. Lényege igazából az állaga: roppanós, vastag, de nem rostos, a levélnyele szálkás, amibe nyersen beleharapva kellemes, vizes állagot tapasztalunk, tehát így is ehetjük salátába felaprítva. Levele hasonlóan lágy, érdemes egy kis vajon lepárolni, fokhagymával, de bármivel ízesíthetjük. Zöldköretekhez adagolhatjuk, de tölthetjük is, mint a káposzta- vagy a friss karalábélevelet, a mangoldot stb. És az is csoda, hogy a bordáskel minden porcikája ehető, nem vész kárba semmi. 

A talajra sem nagyon érzékeny, de a vizet kedveli, ezért öntözzük két-három naponta. Jó, ha a talaj gazdag tápanyagban, így gyors a fejlődése. Egy gond azért akad vele: ha 3-4 hét alatt nem szedjük fel, akkor magszárat növeszt, s az ősz végén virágozni kezd. Ekkor sem muszáj azonban kidobni: a virágszáron sok kisebb levelet növeszt, amiket leszedegethetünk és felhasználhatunk.

Vetőmagját néhány éve itthon is beszerezhetjük, így nyugodt szívvel javasolható, hogy a kezdő kertészek is kipróbálják a termesztését. Sőt érdemes akár a virágágyásban is nevelni – mint például a nagy levelével, színes levélnyelével díszítő mangoldot –, mert kehelyformája igen tetszetős.