Egyszer volt Besztercei?

Közkedvelt volt, magvaváló és kiváló gyümölcsöt adó, az aszalványát tőlünk szállították szerte Európába.

A gyümölcséből főzött kitűnő pálinka pedig tovább öregbítette a jó hírét.

A pálinkáját főként étvágycsinálóként fogyasztották, pedig – miként az minden szilvára jellemző – a friss gyümölcse is kiváló emésztésserkentő (a sok rostja révén). Emellett az A-, B- és C-vitamin gazdag forrása, továbbá kalciumot, foszfort, magnéziumot, cinket tartalmaz, de vízhajtó hatást is tulajdonítanak a termésnek.

A Besztercei szilva származása ismeretlen, az évszázadok során Európa-szerte termesztették a hazánkból szétvitt változatait, melyek mintegy harminc különböző néven szerepeltek (mint például Berbencei, Berzencei szilva, Madzsarka vagy éppen Wegierka zwykla). Diadalmenete mindaddig tartott, amíg a gyümölcsök himlővírusa (a sharka vírus) el nem hatalmasodott a csonthéjas ültetvényekben, s amelyre a Besztercei különösen fogékonynak bizonyult, főleg a száraz, rossz vízellátottságú talajokon. (A vírusos gyümölcs az emberre veszélytelen, de a termés kevesebb és kisebb méretű, foltos lesz, idő előtt lehullik, elveszti piaci értékét.) A Besztercei szilva a csapadékos és hűvösebb viszonyokat kedveli, itt a vírus is kevésbé fertőzi. Koronája nehezen alakítható, a túlságosan erős metszést sem fiatalon, sem termőkorban nem viseli el. Későn fordul termőre, igaz, utána már gazdagon virágzik és bőven terem, de hajlamos arra, hogy egy sokat termő év után csak nagyon szerény termést hozzon. Egyszóval sok a baj vele, így ma már nem az a kérdés, hogy felnőhet-e ismét a régi, nagy híréhez, hanem hogy egyáltalán megmarad-e a piacon. Annyi vigaszunk lehet, hogy kiváló gyümölcsminősége a külföldi fajtákban őrződik tovább, minthogy ezek nemesítésében alapanyagként ott a Besztercei. Napjainkban már csak a (vírustesztelt) klónja telepíthető, mint például a Bb. 398, a Bt 2, az Nm. 122 és az Nm. 150 jelzésű változatok. Ezek néhány faiskolában kaphatók.



SZILVÁS PITE. A tésztához egy tálba kimérünk fél kiló lisztet, hozzáadunk negyed kiló, feldarabolt puha vajat, 15 deka cukrot, két tojást és egy csomag sütőport. Egy nagy tepsit kibélelünk sütőpapírral és belenyomkodjuk a tésztát. Másfél kiló Besztercei szilvát kimagozunk, félbevágunk és kirakjuk vele a tészta tetejét. Megszórjuk 1-2 evőkanál cukorral és egy kávéskanál őrölt fahéjjal. A 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük, majd kivesszük, a tetejét nagy pohár cukros tejföllel megkenjük. Visszatesszük és még tíz percig sütjük. Lehűlés után langyosan szeleteljük.